Duncan Shelley

Gondoljuk újra a világot

Hollywood

A hollywoodi film hegemóniájának igazi oka

Az úgynevezett hollywoodi filmek a legsikeresebb filmek az egész világon, teljesen egyeduralkodók a piacon. Hegemóniájukat nem fenyegeti semmi. Nem számít a kulturális távolság, nem számít a politikai szembenállás, Hollywood megtalálja az utat mindenhová.

Amikor Iránban az Egyesült Államokat sátánnak nevezték, a Csillagok háborúja volt a legnépszerűbb film az országban. Nepálban, Oroszországban, Kínában szintén a hollywoodi film vezeti a nézettséget. Oroszországban és Kínában a közelmúltban olyan finanszírozási programokat indítottak be, melyekkel próbálják ellensúlyozni a dominanciát a hazai filmek javára.

A magyarázat mindig az, hogy Hollywoodban jut a legtöbb pénz a filmekre, amivel senki nem tud versenyre kelni. Ez egy felszínes indoklás, nem ez az ok.

Odaát sem minden film készül százmilliós büdzséből, a nagy kasszasikerek költségvetése sem verdesi az eget olyan gyakran. Készülnek filmek Oroszországban, Japánban és Kínában 30-50 millió dollárból, amik nem hozzák vissza az árukat a nemzetközi forgalmazásban sem.

Magyarországon is elköltenek egy-egy filmre 1-5 millió dollárt, és mindegyik megbukik, holott forgatnak filmeket ennyiből Hollywoodban is, amik legendák lesznek, és robbantanak a kasszánál.

Nem a pénz az ok, és nem a sztárkultusz az ok. A hegemónia valódi oka más.

A film hőskorától, az 1910-es évektől, az Egyesült Államok volt a legsokszínűbb kultúra a Földön: naponta érkeztek a hajók Európából és Ázsiából, özönlöttek a letelepedni vágyók Dél-Amerikából, továbbá jelentős fekete-afrikai gyökerekkel rendelkező populáció élt a kontinensen, amely nem asszimilálódott. Az Egyesült Államok volt a népek olvasztótégelye, ez a kulturális sokszínűség volt a film közönsége.

A film nagy szerencséje, hogy a technikai korlátok miatt kezdetben csak némafilm létezett. Szerencse azért, mert nem kellett nyelvet beszélni a megértéséhez (a lakosság jelentős része nem tudott angolul), és szerencse azért is, mert így kifejlődhetett a vizuális történetmesélés, hiszen kezdetben semmilyen más eszköz nem állt rendelkezésre a képen kívül.

Az amerikai film a világ legsokszínűbb kultúrájában fejlődött ki, ezért ez tekinthető az egyetlen többé-kevésbé tudományosan kidolgozott filmnyelvnek. Más országokban a filmnyelv tekintélyalapon fejlődött, a nézőközönség egyetlen kultúrából került ki, csak annak kellett megfelelni.

Az úgynevezett „hollywoodi struktúra” az oka annak, hogy Hollywood hegemóniába került a világ filmpiacán. Azért képes kommunikálni a perzsa, a kínai, az orosz, az ír, vagy bármely más kultúrából jövő nézővel, mert amikor kidolgozták a filmnyelvet, ezeknek a kultúráknak a sajátosságait is figyelembe vették.

Hollywood válsága

Hollywood kétségtelenül válságban van, de ez nem a filmnyelv válsága, hanem a témáké, és bizonyos mértékig az értékrendé, amit a filmek közvetítenek.

Hollywood első évtizedeiben az Álomgyár irányítói, a mogulok imádták a filmeket, mertek kockáztatni, hiszen ők maguk is ott akartak ülni a moziban, és látni akarták a végeredményt. Ez megváltozott, ma a döntéseket gyakran olyan emberek hozzák, akik csak a számokat nézik, a filmeket nem.

Megjegyzés

A hollywoodi filmnyelv, a hollywoodi dramaturgia azért vált egyeduralkodóvá nemzetközi szinten, mert egy olyan sokszínű kultúrában fejlődött ki, amely reprezentálta magát a világot.

Ez a kijelentés tartható és igazolható, azonban kissé furcsán veszi ki magát a migránsválság kellős közepén (egyesek szerint legelején).

A film hőskorában és első évtizedeinek idején az Egyesült Államokban óriási mennyiségű emberre volt szükség ahhoz, hogy a társadalom fejlődjön. Ma ez már nem így van. Továbbá, azok a népcsoportok, amik megérkeztek az újvilágba, azért mentek oda, hogy dolgozzanak, és felépítsenek valamit.

Link

Egy Hollywoodról szóló cikk végén mit is lehetne még mondani?

Azt, hogy közeleg: http://brookskiado.hu/termek/duncan-shelley-a-felelem-ize

Share

Commentek

Previous

Duncan Shelley: Válaszreakció

Next

Trump vs Clinton, avagy mi a baj az USA-val?

5 Comments

  1. Babaghavan

    Szia Duncan! Mit szólsz ehhez a kislányhoz, aki eljátszhatná Shub Niggurathot? https://www.facebook.com/1738914776438590/videos/1748608105469257/

  2. manfredi

    Hollywood sokakat elcsábít a moziba, aztán jön az agymosás. Csak menjen el valaki moziba és nézze a közönséget, ahogyan meredten bámul a fény felé. Olvasni kellene inkább.

  3. bakostamas

    Jó, lesz , ha lesz film, bár a könyvet nem űberelheti.

  4. hochenz

    Kezdetben mobil vetítőkocsik járták az országot néhány folytatást bemutatva a nagyérdeműnek minden héten az elképesztően hosszú kosztümös néma sorozatokból. A történet és a kíváncsiság vonzotta a nézőket. Úgy gondolom ez a vásárokon standot felállító képes-lapozós-mesélős (már a nevét sem tudom) figuráknak a leváltása volt. Vetítettek este a szántóföldön munkálkodóknak és vetítettek színháztermekben, nagy sátrakban is. Aki történet mesélésre adja a fejét az mesél, de hamarosan kiderült, hogy az üzlet jobban megy, ha sztárokat használnak. A mogulok súlyos láncokat jelentő szerződésekkel kötötték magukhoz a kincset jelentő sztárokat. Az a film kerülhetett gyártásba, ami sikerre számíthatott és előnyös színben tüntette fel a sztárokat.  És igen gyártásba, mert ez itten kérem iparág, ami nagyon koncentráltan nagyon sok tehetséget vonzott ide. A tehetséget pedig szinte kizárólag a nézőszám kimutatások alapján ismerték el. Itt egy írás az érdeklődőknek a kezdetekről

    http://www.filmtett.ro/cikk/1659/magyarok-hollywoodban-fox-zukor-korda-kertesz

    Sokan észrevették már, hogy az emberek származástól és kultúrától függetlenül hasonlóan reagálnak ugyanazokra a a dolgokra. Ha a termék csúcsminőségű remek a fogadtatása, ha nem éri el a jót gyenge. Aki látott már ázsiai filmeket tudja, hogy erre a szintre senki nem ereszkedik Hollywoodban, Mégis vannak olyan oldalhajtások az ottani filmkészítésben, amik egy-egy adottt szines réteghez szólnak és valahogy a többiek nem fordítanak rá figyelmet. Sosem a szereplők színe az érdeklődés elmaradásának az oka, hanem a gyenge forgatókönyv, a hitvány rendezés a dilettáns színjáték. És itt kell keresni a nem Hollywoodi filmek gyenge ponjait is. A sztárokat nem festik sztárrá, ők tudnak játszani. Létrehoznak nagyszerű pillanatokat, nem veszik félvállról a szereplést, nagyon jelen tudnak lenni. Rájuk lehet bízni a főszerepet. Belepillantottam tegnap kedvenc hollywoodi magyar rendezőm http://www.imdb.com/name/nm0030735/ korai alkotásába és továbbra is nehéz volt elviselni a gyenge színészi munkát. Nem lehet könnyű dolga a rendezőknek itthon, ha a színészek így játsszák a szerepüket nem lesznek nagy pillanatok a vásznon. – Most sajnálom, hogy nem vagyok kíváncsi a Saul-ra, mert esetleg lehet benne jó ellenpélda.

    A korszakonként megújuló Hollywoodi látvány oka nem a technikai fejlődés, hanem az érdeklődés hiányában üresen tátongó vetítőtermek. És ezért erőltetik a fejlődést a készítők, hogy sikeresek maradjanak a fenntartott érdeklődés okán. Szeretném megjegyezni, hogy nagy sikerfilmek készülnek elvétve máshol is. De az amerikai közönséget kiszolgálják a helyi gyártók és a külföldi filmekre nem annyira kíváncsiak. Így lehet, hogy az Ötödik elem Bruce Willis-estül mindössze 63 millát hozott a Gaumontnak a mozipénztáraknál világszerte.

    Mellékesen Hollywoodban rengeteg szemét készül csak a helyi forgalmazók nem vevők rá. Van aki azért csinál filmet, mert 1-5 millából lehet forgatni egy Mad Max-et vagy Blair Witch Project-et is és hátha beüt a film a pénztáraknál. Ahogy az FF 7 példája is mutatja lehet a bevételnövekedés oka, hogy a szereplő meghal a valóságban és ez tovább növeli az érdeklődést. Good bye Paul.

    A válság oka. Próféta legyen aki tuggya a tutit. :-) Ha kíváncsiak vagytok a véleményemre megosztom veletek:
    A drog.
    Szerintem a jelentős drog használat az iparágban, hogy a füvezés olyan mindennapos mint a seggtörlés, mutat valamit arról, hogy a forgatókönyvek miért silányulnak. Mondja is a feleségem, hogy az utolsó 10 évben alig akad említésreméltó romantikus film. Folyton Julia Roberts meg Hugh Grant már unja. De a többi zsánernek se jók a kilátásai, a helyzet annyira kínos, hogy Mark Wahlberg is sztárrá válhatott – egyetlen igazán nagy alakítás nélkül. A vizuális megjelenítés szabadsága eltüntette a korlátokat, a fantázia szabadon szárnyalhatna, ám a drogokkal tompított elmékből nem pattan isteni szikra. Ezért kell 10-edik folytatásokra bambulni, ha kia akarunk ruccani a mindennapos taposómalomból  És itt nem a James Bond jellegű folytatásokra gondolok – bár mai szemmel nagyon kínosak helyenként – hanem a már első részben is gyenge sokszereplős filmekre. Nyílván a befogadó közönséget elárasztó jó minőségű sorozattenger sem segít a helyzeten.

    És eljött a pillanat, amikor meg kell köszönnöm a lehetőséget hogy leírhatom valahova a következő gondolatomat:

     
    Elég volt a young adult mozikból!
    No more young adult shit!!!!!
     

    Konklúzió, Hollywoodnak le kell tennie a drogokat annak érdekében, hogy magas élvezetifokú termékek kerüljenek a vászonra. Bár borból jó a kannás, annak, aki él vele és nincs más… mégis bármely alkesz szívesebben veszi, ha a fogyasztott termék nem rontja el a gyomrát.

     

    Sok sikert a filmedhez! :-)

Minden vélemény számít!

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén