Az úgynevezett hollywoodi filmek a legsikeresebb filmek az egész világon, teljesen egyeduralkodók a piacon. Hegemóniájukat nem fenyegeti semmi. Nem számít a kulturális távolság, nem számít a politikai szembenállás, Hollywood megtalálja az utat mindenhová.

Amikor Iránban az Egyesült Államokat sátánnak nevezték, a Csillagok háborúja volt a legnépszerűbb film az országban. Nepálban, Oroszországban, Kínában szintén a hollywoodi film vezeti a nézettséget. Oroszországban és Kínában a közelmúltban olyan finanszírozási programokat indítottak be, melyekkel próbálják ellensúlyozni a dominanciát a hazai filmek javára.

A magyarázat mindig az, hogy Hollywoodban jut a legtöbb pénz a filmekre, amivel senki nem tud versenyre kelni. Ez egy felszínes indoklás, nem ez az ok.

Odaát sem minden film készül százmilliós büdzséből, a nagy kasszasikerek költségvetése sem verdesi az eget olyan gyakran. Készülnek filmek Oroszországban, Japánban és Kínában 30-50 millió dollárból, amik nem hozzák vissza az árukat a nemzetközi forgalmazásban sem.

Magyarországon is elköltenek egy-egy filmre 1-5 millió dollárt, és mindegyik megbukik, holott forgatnak filmeket ennyiből Hollywoodban is, amik legendák lesznek, és robbantanak a kasszánál.

Nem a pénz az ok, és nem a sztárkultusz az ok. A hegemónia valódi oka más.

A film hőskorától, az 1910-es évektől, az Egyesült Államok volt a legsokszínűbb kultúra a Földön: naponta érkeztek a hajók Európából és Ázsiából, özönlöttek a letelepedni vágyók Dél-Amerikából, továbbá jelentős fekete-afrikai gyökerekkel rendelkező populáció élt a kontinensen, amely nem asszimilálódott. Az Egyesült Államok volt a népek olvasztótégelye, ez a kulturális sokszínűség volt a film közönsége.

A film nagy szerencséje, hogy a technikai korlátok miatt kezdetben csak némafilm létezett. Szerencse azért, mert nem kellett nyelvet beszélni a megértéséhez (a lakosság jelentős része nem tudott angolul), és szerencse azért is, mert így kifejlődhetett a vizuális történetmesélés, hiszen kezdetben semmilyen más eszköz nem állt rendelkezésre a képen kívül.

Az amerikai film a világ legsokszínűbb kultúrájában fejlődött ki, ezért ez tekinthető az egyetlen többé-kevésbé tudományosan kidolgozott filmnyelvnek. Más országokban a filmnyelv tekintélyalapon fejlődött, a nézőközönség egyetlen kultúrából került ki, csak annak kellett megfelelni.

Az úgynevezett „hollywoodi struktúra” az oka annak, hogy Hollywood hegemóniába került a világ filmpiacán. Azért képes kommunikálni a perzsa, a kínai, az orosz, az ír, vagy bármely más kultúrából jövő nézővel, mert amikor kidolgozták a filmnyelvet, ezeknek a kultúráknak a sajátosságait is figyelembe vették.

Hollywood válsága

Hollywood kétségtelenül válságban van, de ez nem a filmnyelv válsága, hanem a témáké, és bizonyos mértékig az értékrendé, amit a filmek közvetítenek.

Hollywood első évtizedeiben az Álomgyár irányítói, a mogulok imádták a filmeket, mertek kockáztatni, hiszen ők maguk is ott akartak ülni a moziban, és látni akarták a végeredményt. Ez megváltozott, ma a döntéseket gyakran olyan emberek hozzák, akik csak a számokat nézik, a filmeket nem.

Megjegyzés

A hollywoodi filmnyelv, a hollywoodi dramaturgia azért vált egyeduralkodóvá nemzetközi szinten, mert egy olyan sokszínű kultúrában fejlődött ki, amely reprezentálta magát a világot.

Ez a kijelentés tartható és igazolható, azonban kissé furcsán veszi ki magát a migránsválság kellős közepén (egyesek szerint legelején).

A film hőskorában és első évtizedeinek idején az Egyesült Államokban óriási mennyiségű emberre volt szükség ahhoz, hogy a társadalom fejlődjön. Ma ez már nem így van. Továbbá, azok a népcsoportok, amik megérkeztek az újvilágba, azért mentek oda, hogy dolgozzanak, és felépítsenek valamit.

Link

Egy Hollywoodról szóló cikk végén mit is lehetne még mondani?

Azt, hogy közeleg: http://brookskiado.hu/termek/duncan-shelley-a-felelem-ize

Share

Commentek