Duncan Shelley

Gondoljuk újra a világot

blue-1920-1200-wallpaper

Belénk van kódolva

Naponta találkozunk azzal a kijelentéssel, hogy ez meg az belénk van kódolva, de vajon mit jelent ez?

Valahányszor azt hallom, hogy belénk van kódolva a viselkedésünk, a törekvéseink, a céljaink, belénk van kódolva az önzés, az önzetlenség, a szeretet, a gyűlölet, a nőiség, a férfiasság, a faji jellegek, mindig ugyanaz jut eszembe.

Bennetek nincs szabadságvágy?

A magam részéről úgy vagyok ezzel a kérdéssel, hogy én majd szépen meghozom a magam döntéseit, és engem csak ne programozgasson senki.

Mi az a program?

Nyilvánvalóan vannak közös pontok az emberek viselkedésében, megfigyelhetünk különféle ismétlődéseket a saját viselkedésünkben, a saját célkitűzéseinkben, másokéban, nagy általánosságban. Ha olvasunk valamit olyan emberekről, akiket soha nem láttunk, akik egy általunk nem ismert kultúrában születtek és élnek, nem érezzük őket idegennek, tetteik ismerősek.

Nem jártam Csádban, nem ismerek senkit, aki ott született, vagy ott élt volna, de amikor egy dokumentumfilmet nézek, és látom, amit ezek az emberek tesznek, azt nem találom furcsának. Vannak közös pontok, vannak megfelelések bennük és bennem.

A program ismétlődést jelent, alacsonyabb szinten teljesen mechanikus ismétlődést, magasabb szinten adott ingerre adott reakciót. Példaként: ha valakit bokán rúgnak, azt mondja: jaj, azaz volt egy inger, egy kiváltó esemény, amire lett adva egy reakció. Ha az illető egyfolytában azt mondogatja, hogy jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, függetlenül mindentől, függetlenül attól, hogy mi történik, hol van, mit csinál, akkor ez egy mechanikus program, ami nincs összekapcsolva semmivel.

Bennünk mindkét típusú program megtalálható.

Gondolkodtatok már valaha azon, hogy végső soron mire jó ez?

A Szent Program

Amikor látok egy fickót, amint mély átéléssel arról beszél, hogy a férfit erre meg arra programozták, vagy egy nőt, amint azt ecseteli, hogy a nőt erre meg arra programozták, egyszerűen nem értem.

Na és?

Tagadhatatlanul létezik valamiféle program, de miért fontos az? Miért van értelme követni?

További pikáns részlet, hogy nincs tudomásunk a program forrásáról, eredetéről, funkciójáról, céljáról, csak arról, hogy van, mégis, mintha senkiben nem merülne fel, hogy ez nem egy pozitívum.

A program egy követendő minta. Valami tesz velünk valamit, az engedélyünk nélkül, a tudatos döntésünk nélkül. Hogyan lehet ez szimpatikus?

Gondolkodásunkban, érzelmeinkben, céljainkban, törekvéseinkben, tetteinkben ismétlődés van, ami megtalálható az emberekben az egész világon, ezer kilométerekre egymástól. A program a tudatunk szintje alatt fut. Nincsenek kérdések, nincsenek beleegyezések. A program fájdalommal, vagy érzelmekkel kényszeríti ki az alkalmazkodást – vagy egyszerűen becsatlakozik az elménkbe, és azt hisszük, azok tényleg a mi döntéseink, a mi gondolataink, a mi érzelmeink.

Kényes kérdés

Csak egy kérdés, amit nehéz feltenni, annyira szürreális, de azért megpróbálom megfogalmazni.

Mi van akkor, ha a program alatt, a kód alatt, ott vagyunk mi?

Más szavakkal, mi van akkor, ha mi tényleg létezünk, és vannak, vagy lennének, esetleg voltak valamikor valóban saját, egyedi, személyes gondolataink, céljaink, érzelmeink?

Nem lehetséges, hogy a sok kötelező, kényszerű, uralkodó kódoltság alatt, valahol ott nagyon mélyen, van egyéniségünk?

Mi a megoldás?

Sokan mondják, hogy a nyelvben, a szavainkban, megfogalmazásainkban mélyebb értelem húzódik, hogy semmi nem véletlen, és amit mondunk, azt jó okkal mondjuk, mégha nem is vesszük észre. Ezek szerint, amikor azt a kijelentést tesszük, hogy valami belénk van kódolva, abban intuíció van, és ezek a szavak nagyon mély jelentést hordoznak.

Amíg valami belénk van kódolva, amíg van programunk, addig valamink nincs: önállóságunk, tiszta elménk, szabadságunk, valódi egyéniségünk.

Tehát, meg kellene szabadulnunk a programunktól. Sürgősen.

A kérdés az, hogy hogyan?

Miután sikerült megszabadulnunk a programunktól, lesz egy újabb kérdés.

Ki programozta ezt belénk?

Ha erre is van válasz, jön az utolsó:

Hol van most?

Share

Commentek

Previous

Párkapcsolat a jövőben

Next

Mitől ember az ember?

18 Comments

  1. Assassin
    február 2, 2015 @ 15:43

    Ez kb. olyan, mintha egy tudatára ébredt hiperszámítógép elkezdene azon filózni, hogy mi van az operációs rendszere alatt. Talán ő maga? És ki telepítette rá az operációs rendszert? Ki manipulálja a hardverét és vajon mit akarhat a hardvere? A csupasz vas, műanyag és fém? Vajon mit akarhat?

    Lehetséges, hogy ez nem egy jó példa. :)

    Én hiszek az evolúcióban és azt gondolom, hogy az emberi faj pusztán egy véletlen mutáció által tudatára ébredt intelligens állatfaj.

    “Én hiszek”, “azt gondolom” – itt ez a lényeg. És ha a mese nem igaz? Ha egyik mese sem igaz? Önmagában az a kiindulópont, hogy ezekben a dolgokban csak hinni lehet, nincs jeletősége annak, hogy mi az ember, meg vélemény kérdése, félrevezető. Látunk négy embert, akik teljesen másban hisznek, de az életük ugyanolyan, ami arra utal, hogy valójában az alapvető kérdéseink lényegtelenek, és csak filozófiai jelentőségük lehet, gyakorlati nem. És ha nem így van? Ha ezekre a jelentéktelennek tartott alapkérdésekre épül fel minden?

    A környezete és a génjei, vagyis a “programjai” határozzák meg a cselekedeteit. Az a baj ezzel, hogy túl egyszerű, túlságosan száraz, tudományos. Hiányzik belőle a ránk, emberekre jellemző fennkölt misztikum és fantázia. Hmm… igen, talán át kéne írnom…

    Nem hangzik tudományosan, épp ellenkezőleg. Médiaszövegként hangzik, mert az is. Valószínűleg nem csak soha életedben nem láttál egy gént, de megfelelően definiálni sem tudnád, hogy egész pontosan mit is értenek gén alatt.

    Rövidesen írok majd egy cikket arról, hogy sejtosztódás nem létezik, az egész tévedés volt, nincs olyan. Ez egy nagyon jellemző példa lesz. Ha egy kicsit belemélyedsz a témába, azt találod, hogy naponta ezerszer bizonyítják be, hogy van sejtosztódás, de ha sokkal-sokkal mélyebbre mész, azt találod, hogy nem létezik.

    Jelenleg úgy néz ki, hogy egyáltalán nincs kapaszkodónk, nincs csatornánk a valóságba, mivel a gondolkodásunk olyan szinten pongyola, hogy nem bírjuk megragadni a valóságot.

  2. Rombododeka

    Anyagsűrűsödések vagyunk, egy isteni szikra által vezérelve keletkezünk a kozmosz ködéből, a titok a láthatatlan dimenziókban rejlik…

  3. Assassin

    Ez a “be vagyunk programozva”, meg a “mi van a program alatt?” tényleg szürrelális filozófálásnak tűnik arról, kik és mik vagyunk valójában.
    Ez kb. olyan, mintha egy tudatára ébredt hiperszámítógép elkezdene azon filózni, hogy mi van az operációs rendszere alatt. Talán ő maga? És ki telepítette rá az operációs rendszert? Ki manipulálja a hardverét és vajon mit akarhat a hardvere? A csupasz vas, műanyag és fém? Vajon mit akarhat?
    Én hiszek az evolúcióban és azt gondolom, hogy az emberi faj pusztán egy véletlen mutáció által tudatára ébredt intelligens állatfaj. A környezete és a génjei, vagyis a “programjai” határozzák meg a cselekedeteit. Az a baj ezzel, hogy túl egyszerű, túlságosan száraz, tudományos. Hiányzik belőle a ránk, emberekre jellemző fennkölt misztikum és fantázia. Hmm… igen, talán át kéne írnom…

  4. bakostamas

    Én hiszek egy alkotóban, lehet baromság, de néha úgy érzem, mintha egy sokkal fejlettebb faj alkotott volna minket és figyelnének, hogy mire vagyunk képesek, hogyan intézzük a dolgainkat, hogyan viszonyulunk az embertársainkhoz és a bolygóhoz. Ha létezik az Alkotó, akkor Ő programot is képes alkotni nem?

  5. prolizoli
    január 31, 2015 @ 21:54

    Csak azokról a programokról beszélek amelyeket valamilyen módon vizsgálni és befolyásolni is tudnak. Ma még elég kevés ilyen van de megfigyelésekkel, próbákkal ezeknél is meg lehet állapítani, hogy jó vagy rossz dolgokat hoznak-e többségében. Vagyis egyenként elemezve őket lehet megállapítani, hogy jelenleg melyik kevésbé és melyik többségében előnyös.

    De mi alapján elemzed? Mihez viszonyítasz? Az, ami általánosan előfordul, korántsem biztos, hogy felfedi a valódi lehetőségeket.

    Ha majd olyan helyzetben lesz az emberiség, hogy ismeri minden részletében az összes programot, hatási mechanizmusaikat és kontrollálni tudja azokat akkor beszélhetünk arról, hogy vajon előnyösek-e vagy hátrányosak összességükben.

    Ezt nem tudom megfejteni. Mit jelent az, hogy ha majd olyan helyzetben lesz az emberiség? Az hogyan történik? Nem úgy, hogy te, meg én, meg mások kutatnak, mint az őrült, aztán időnként jönnek eredmények? Az összes eredmény, amit úgymond az emberiség elért a történelem során, egy maréknyi ember munkája, például a legmodernebb szuperszámítógépet hány ember munkássága eredményezte? Öt. Beleszámolva Edisont is. A többi x milliárd embernek semmi köze ahhoz. Ugyanígy, a tudás minden területe csak néhány ember munkássága.

    Ha mindenről, minden pillanatban értelmi, logikailag átgondolt döntéseket kellene hoznod nem jutnál sehova se gyorsan se lassan.

    Ha ismerem teljességében a szívprogramot, akkor mondhatom, hogy oké, mehet, vagy azt, hogy itt meg ott változtatni kellene. Nem tudjuk, hogy milyen potenciál van a testben, nem tudjuk, hogy milyen messze vagyunk a 100 százaléktól. Az átlagember az izomképessége mekkora részét használja? 20 % alatt? Lehetséges, hogy a szív sem működik jobban, de működhetne, csak nem ismerjük a programot. De tényleg nem testi dolgokra gondoltam.

    Az értelem elemzésre való a szituáció értékelésére, a hibák felfedezésére és a megoldások találására, nem olyan döntésekre amikor azonnal kell reagálni.

    Miért is ne? Az azonnali reakciók, amiket nem előzi meg a helyzet felfogása, sokszor tragikusak.

    Az élőlények úgy vannak felépítve, hogy a képességeikhez mérten a lehető leggyorsabban tanuljanak és a tanulási folyamat a lehető legkevesebb energiaveszteséggel járjon.

    Mi alapján gondolod, hogy az a tanulási mód, amit használsz, tökéletes? Nem lehetséges, hogy a tanulásnak vannak olyan módszerei, technológiái, amik sokkal hatékonyabb, mint amit ismersz? Rengeteg ember kapja meg pontosan ugyanazt az anyagot, mégis, az egyik ennyit ér el vele, a másik annyit, a harmadik semmit. A különbség közöttük az, amit az információkkal csinálnak. Nekünk vannak képzéseink, és folyamatosan vannak diákjaink, akik ugyanazt az anyagot kapják, mégis ég és föld, hogy mire mennek vele. Van olyan, aki végigtanul mindent (19 tanfolyam), majd az egészet figyelmen kívül hagyva csinálja tovább, amit addig, de hivatkozik arra, hogy ő sokat tanult. Szerintem majdnem 100 % nem tud tanulni.

    • prolizoli

      Duncan írta:

      De mi alapján elemzed? Mihez viszonyítasz? Az, ami általánosan előfordul, korántsem biztos, hogy felfedi a valódi lehetőségeket.

      Például ki van elemezve egy konkrét szituáció  és az arra adott válaszreakciók. Majd az hogy melyik fajta reakció hoz jobb eredményt. Te szerinted hogyan kéne csinálni ha ez nem megfelelő?

      Mit jelent az, hogy ha majd olyan helyzetben lesz az emberiség?

      Azt, hogy most nincs olyan helyzetben és ezért arra, hogy ezek a programok összességében hasznosak-e számunkra vagy károsak nem lehet egyértelmű választ adni. Te sem tudsz, én sem tudok, más sem tud. Részeredmények vannak.

      Az összes eredmény, amit úgymond az emberiség elért a történelem során, egy maréknyi ember munkája

      Szerintem ez nagyon erős sarkítás.

      például a legmodernebb szuperszámítógépet hány ember munkássága eredményezte? Öt. Beleszámolva Edisont is.

      Ki a többi négy?

      Miért is ne? Az azonnali reakciók, amiket nem előzi meg a helyzet felfogása, sokszor tragikusak.

      A hangsúly az “előzi meg”-en van. Az értelmet előtte használod meg utána nem akkor amikor cselekszel. A gyors reakció vagy ösztönből jön, ami nem tudatos vagy hosszú gyakorlás előzi meg, amiben az értelem részt vesz előzőleg mint kiértékelő faktor de a gyors döntés pillanatában már nincs ott.

      Mi alapján gondolod, hogy az a tanulási mód, amit használsz, tökéletes?

      Nem gondolok ilyet.

      Nem lehetséges, hogy a tanulásnak vannak olyan módszerei, technológiái, amik sokkal hatékonyabb, mint amit ismersz?

      De lehetséges.

      Rengeteg ember kapja meg pontosan ugyanazt az anyagot, mégis, az egyik ennyit ér el vele, a másik annyit, a harmadik semmit. A különbség közöttük az, amit az információkkal csinálnak.

      Igen, ez gyakran tapasztalt dolog csak én nem erről beszéltem. Hanem arról, hogy az a tanulási mechanizmus, folyamat amiről írtam a természetben előnyös volt az ember számára, a civilizációban pedig van hogy előnyös és van hogy nem az. Ezért nem lehet egy kalap alá venni az összes “program” milyenségét.

  6. prolizoli
    január 31, 2015 @ 11:22

    A programok között vannak jók és rosszak, előnyösek és hátrányosak.

    Ha nem te csináltad, nem ismered minden részletében, nem te döntöd el a jelenben, hogy használod, akkor hogyan lehetne előnyös?

    A légzés, szívverés, emésztés, egyensúly stb. mind automatikusan működő dolog.

    Nem ezekre gondoltam, hanem elsősorban rögzült, nem tudatos affinitásokra és ellenszenvekre, amik az esetek többségében annyira elborítják az embert, hogy arra gondolni sem tud, hogy esetleg az nem az ő döntése, ha meg néhányan képesek kilépni a program hatása alól, azt talán egy másik program miatt teszik, és még be is támadják őket a programhűek. De amiket említesz, azokat is érdemes lenne felülvizsgálni, mivel nincs okunk azt gondolni, hogy például nem lehetséges jobb szívverés.

    Ha mindegyik ilyen programmal tudatosan kéne foglalkozni az embernek semmi másra nem jutna ideje. Tehát annak, hogy ez így működik komoly oka van, időt takarít meg és egyszerűbbé, gyorsabbá teszi a dolgokat.

    Tehát, ha gyorsan megyünk valamerre, amerre egyébként nem akarnánk, az jó? 😀

    • prolizoli

      Duncan Shelley írta:

      Ha nem te csináltad, nem ismered minden részletében, nem te döntöd el a jelenben, hogy használod, akkor hogyan lehetne előnyös?

      Csak azokról a programokról beszélek amelyeket valamilyen módon vizsgálni és befolyásolni is tudnak. Ma még elég kevés ilyen van de megfigyelésekkel, próbákkal ezeknél is meg lehet állapítani, hogy jó vagy rossz dolgokat hoznak-e többségében. Vagyis egyenként elemezve őket lehet megállapítani, hogy jelenleg melyik kevésbé és melyik többségében előnyös. Ha majd olyan helyzetben lesz az emberiség, hogy ismeri minden részletében az összes programot, hatási mechanizmusaikat és kontrollálni tudja azokat akkor beszélhetünk arról, hogy vajon előnyösek-e vagy hátrányosak összességükben.

      Tehát, ha gyorsan megyünk valamerre, amerre egyébként nem akarnánk, az jó?

      Az nem jó de ez nem az a szituáció. Ha mindenről, minden pillanatban értelmi, logikailag átgondolt döntéseket kellene hoznod nem jutnál sehova se gyorsan se lassan. Az értelem elemzésre való a szituáció értékelésére, a hibák felfedezésére és a megoldások találására, nem olyan döntésekre amikor azonnal kell reagálni. Az élőlények úgy vannak felépítve, hogy a képességeikhez mérten a lehető leggyorsabban tanuljanak és a tanulási folyamat a lehető legkevesebb energiaveszteséggel járjon. Minél gyorsabban legyen készségszintű a folyamat. Ez a természetben előnyösebb. Gyorsabb reakció nagyobb esély. A civilizációban is előny a gyors tanulási képesség de az alapkészletnek amit  “hozunk” nem minden eleme működik olyan hatékonyan mint azt szeretnénk.

  7. prolizoli

    A programok között vannak jók és rosszak, előnyösek és hátrányosak. A légzés, szívverés, emésztés, egyensúly stb. mind automatikusan működő dolog. Ha mindegyik ilyen programmal tudatosan kéne foglalkozni az embernek semmi másra nem jutna ideje. Tehát annak, hogy ez így működik komoly oka van, időt takarít meg és egyszerűbbé, gyorsabbá teszi a dolgokat. Persze meg van a hátránya is mivel az egyszer megtanult, berögzült dolgoktól nagyon nehéz megszabadulni még akkor is ha azok kimondottan károsak az egyén számára.

    Ki programozta ezt belénk? Miért? Hol van most? Ezek olyan kérdések amelyekről mindenkinek van valamilyen elképzelése, Isten, evolúció, ufók stb.
    Akárki is volt, intelligens lény, evolúciós folyamat vagy Chubaka a lényeg, hogy a program több része elavult és nem jönnek a frissítések, ezért magunknak kell átírni azokat. Elavulttá azért vált mert az ember tevékenysége miatt gyorsan és nagy mértékben változott meg a környezete és azzal együtt a szociális kapcsolatai. A program legtöbb része pedig nem erre az ember által létrehozott környezetre, illetve nem ilyen gyors változásokra íródott és pláne nincsenek benne válaszok azokra a jelenségekre és problémákra amelyek a természetben egyáltalán nem fordulnak elő.

    • Alex

      ” a program több része elavult és nem jönnek a frissítések, ezért magunknak kell átírni azokat. Elavulttá azért vált mert az ember tevékenysége miatt gyorsan és nagy mértékben változott meg a környezete és azzal együtt a szociális kapcsolatai. ” 

      De mi alapján lehet eldönteni, hogy mi az elavult és mi nem az? Miből következik, hogy a környezet változása elalvultá tesz bizonyos programokat?

    • prolizoli

      De mi alapján lehet eldönteni, hogy mi az elavult és mi nem az? Miből következik, hogy a környezet változása elavulttá tesz bizonyos programokat?

      Abból, hogy egy bizonyos programból eredő válaszreakció egy adott eseményre nem hozza meg a várt eredményt. Nem oldódik meg a probléma vagy még tovább mélyül.
      Például a mai emberi közösségben bizonyos szituációkban az érzelmi alapon adott válaszreakciók sokszor rosszabbá teszik az egyén helyzetét mint az értelmi alapon talált megoldások. Az érzelmi alapon adott reakciók a természetben beváltak és ezek a “programok” futnak bennünk továbbra is. Sok esetben ma is beválnak és nem is ajánlatos teljesen kiiktatni őket de rengeteg konfliktus és probléma forrásai is egyben.

    • Alex

      ” Például a mai emberi közösségben bizonyos szituációkban az érzelmi alapon adott válaszreakciók sokszor rosszabbá teszik az egyén helyzetét mint az értelmi alapon talált megoldások.”

      Ha egy moziban tűz üt ki és a nézők bepánikolnak (érzelmi alapon reagálnak) és mind egy ajtón keresztül akarnak kijutni az tényleg okozhatja, hogy az összes egyén bennéghet. Az az egyén, aki az ilyen helyzetben megőrzi a lélekjelenlétét és nem érzelmi alapon, hanem tudatosan dönt az esetleg észreveheti, hogy a másik ajtó üres és nyugodtan távozhat a moziból. Vagyis ilyen szinten teljesen jogos, amit írsz.

      Viszont ez a magatartás régebben is megvolt, vagyis nem látom azt, hogy ez a viselekedésforma most vált volna “elavultá”, hisz 2000 évvel ezelőtt ugyan nem volt mozi, de egy égő várból vagy házból való kijutásnál az alapszituáció ugyanaz volt, mint a mozis példában. Ha valaki bepánikolt az 2000 évvel ezelőtt is rosszabbul jöhetett ki, mint aki hideg fejjel mérlegelt.

      Hozz példát, úgy érthetőbb lesz számomra is.

    • prolizoli

      Viszont ez a magatartás régebben is megvolt, vagyis nem látom azt, hogy ez a viselekedésforma most vált volna “elavultá”, hisz 2000 évvel ezelőtt ugyan nem volt mozi, de egy égő várból vagy házból való kijutásnál az alapszituáció ugyanaz volt, mint a mozis példában. Ha valaki bepánikolt az 2000 évvel ezelőtt is rosszabbul jöhetett ki, mint aki hideg fejjel mérlegelt.

      Hozz példát, úgy érthetőbb lesz számomra is.

      Hozhatok sok példát de amit leírtál az is éppen megfelel. A program azon része amiről írsz már 2000 éve is elavult volt. Az elavulás a civilizációval kezdődött. Mert mint említettem a programok lényegében a természetben  való életmódhoz íródtak. 40-50 max. pár 100 fős csoportok számára a legmegfelelőbbek akik a természetben élnek és gyűjtögető, vadászó életmódot folytatnak. Az ember által kialakított civilizáció nagyot változtatott ezen így sok program elavult. Az “üss vagy fuss” már messze nem olyan hatásos mint régen. Az pedig, hogy több mint 2000 éve az emberek elkövetik ugyanazokat a hibákat mutatja, hogy mennyire erősek ezek a programok. További probléma pedig, hogy az egyre gyorsabban változó civilizációs körülményekre a korábbi, értelmi-tapasztalati alapon kidolgozott válaszok is elavulhatnak.

    • Alex

      ” A program azon része amiről írsz már 2000 éve is elavult volt. “

      Az, hogy valami esetleg jár káros következményekkel még nem biztos, hogy egyben elavult is. Ezért is kérdeztem már a legelején, hogy mi alapján döntjük el, hogy valami elavult vagy nem.

       Az “üss vagy fuss” már messze nem olyan hatásos mint régen.

      Ugyanolyan hatasos abban a környezetben, ahol a leghatekonyabb megoldaskent felmerült, mint regen. Viszont a környezet valtozasa tenyleg csökkentheti a hatasfokot es ezert tűnhet ugy, hogy a mai civilizacióban mar nem olyan hatekony. De ez megint csak nem elavultsag. Ugyanis a környezet ujra valtozhat es ujra hatekonyabba valthatnak egyes programok. A termeszet nem evekben gondolkodik, hanem evezredekben. Ami egyszer mar bevalt azt igyekszik megtartani, nem elfeledni, mert meg jól jöhet. Vagyis egy program hatasfoka időben valtozhat, abban teljesen igazad van, de nem biztos, hogy ettől meg a dolog elavultta valik. Szerintem nincs olyan, hogy elavult. Csak időszakok vannak, mikor valami hasznos vagy kevesbbe hasznos.

      Igazaból azert kerdeztem ra a peldakra, hogy hatha mondasz valamit, ami ujragondolasra kesztett abban, amit irtam. Mert a mozis pelda szerintem nem pelda az elavulasra. Sok esetben a tömegben való mozgas az egyen tulelesi eselyeit növeli. Vagyis a panik tenyleg vezethet, akar az összes egyen halalahoz, viszont ha megvizsgalnank mondjuk 10 000 esetet akkor statsiztikailag akar az is kijöhetne, hogy atlagban több egyen menekült meg, mintha mindenki tudatosan cselekedett volna.

      Mondjak egy ellenpeldat is. Volt nemreg az a hajóbaleset azsiaban. Több, mint 300 gyerek fulladt meg csak azert, mert a parancsnok kiadta a parancsot, hogy maradjanak a kabinjaikban. Azok maradtak eletben, akik (nyilvan erzelmi alapon), de nem voltak hajlandoak szotfogadni is inkabb a sajat megerzesekre hallgattak.

      Szóval van pro es kontra.

    • prolizoli

      Ugyanis a környezet ujra valtozhat es ujra hatekonyabba valthatnak egyes programok.

      Vagy nem. Most kevésbé hatékony mert most a környezet ilyen és mi ebben élünk, nem abban ami majd lehet hogy lesz.

      A termeszet nem evekben gondolkodik, hanem evezredekben.

      A természet nem gondolkodik. Az ember gondolkodik és ő dönti el, hogy számára mi hasznos és mi nem mi korszerű és mi elavult.

      Szerintem nincs olyan, hogy elavult. Csak időszakok vannak, mikor valami hasznos vagy kevesbbe hasznos.

      Az elavult azt jelenti, hogy attól a valamitől van hatékonyabb dolog az adott problémára az adott körülmények közt. Tehát ha most az A módszer kevésbé hasznos mint a később megjelent B akkor az A módszer a B-hez képest elavult. Működik az A is csak kisebb hatásfokkal és azért számit elavultnak mert akik a B-t használják előnyt szereznek az A-t használókkal szemben.

      Vagyis a panik tenyleg vezethet, akar az összes egyen halalahoz, viszont ha megvizsgalnank mondjuk 10 000 esetet akkor statsiztikailag akar az is kijöhetne, hogy atlagban több egyen menekült meg, mintha mindenki tudatosan cselekedett volna.

      Ha ez jönne ki statisztikailag akkor szerintem nagy ívben leszarnák a biztonsági előírásokat és a menekülőutak tervrajzaival sem fáradoznának. A japánokat sem tanítanák és gyakoroltatnák kis koruktól, tervszerűen arra, hogy mi a teendő földrengés esetében.

      Azok maradtak eletben, akik (nyilvan erzelmi alapon), de nem voltak hajlandoak szotfogadni is inkabb a sajat megerzesekre hallgattak. Szóval van pro es kontra.

      Van pro és kontra de messze nem egyenlő arányban és ez az ami számít.

    • Alex

      ” Van pro és kontra de messze nem egyenlő arányban és ez az ami számít.” 

      Honnan tudod, hogy milyenek ezek az arányok? A csordaszellem az állatvilágban általános jelenség évezredek óta (az embernél is) . Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy egy alkalmatlan vagy hatástalan program nem marad fel a szelekció miatt egy populációiban nagyon hosszú ideig a hátrányai miatt, akkor csupán a jelenség gyakoriságát alapul véve sem látom indokoltnak azt állítani, hogy az érzelem (ösztön) vezérelt programok elavultak lennének. Sőt, azt kell mondanom, hogy bizony a tudatos tevékenység az, ami kisebb mértékben van jelen. Az embert eltekintve mindenhol a természetben az érzelmi alapú programok dominálnak. És az ember esetében sem merném azt állítani, hogy a nem érzelmi alapú programok túlsúlyban lennének. Megkockáztatom, hogy az embernél is jelenetős mértékben dominálnak az ösztön alapú programok. Természtesen bizonyítani nem tudom, csupán a jelenség gyakoriságából következtetek. Ezért is lennék kiváncsi arra, hogy miből következtetsz Te?

    • prolizoli

      Honnan tudod, hogy milyenek ezek az arányok?

      Például itt van egy platform amit te gyakran hozol fel szemléltetésképpen a Tőzsde. A több száz éves tőzsdei tapasztalat vajon mit mutat? A pánikszerűen viselkedők akiket a mohóságuk és a félelmük rángatott ugyanolyan arányban voltak sikeresek mint az ésszerűen a tapasztalat alapján viselkedők?
      A csatákban a fegyelmezett hadsereg győzött többször vagy a esztelenül rohamozó?
      A közlekedésben a nyugodt, fegyelmezetten viselkedő vezetők okoznak több balesetet vagy a magukat versenyzőnek képzelő idióták?

      …nem látom indokoltnak azt állítani, hogy az érzelem (ösztön) vezérelt programok elavultak lennének.

      Én sem azt állítom, hogy az ösztön és érzelem vezérelt “programok” elavultak összességükben hanem azt, hogy vannak olyan részeik amelyek elavultak, hátrányosak a civilizációs környezetben. Írtam is, hogy nem lenne jó dolog kiiktatni az érzelmeket. Érzelmek nélkül az ember célokat is nehezen találna az életben valamint számos döntésben fontos szerepet játszanak. Az ösztönök adják meg az alapokat de az emberi környezetben sokszor kell felülvizsgálni és ha érdemes, javítani a zsigerből jövő, ösztönös döntéseket.

      És az ember esetében sem merném azt állítani, hogy a nem érzelmi alapú programok túlsúlyban lennének.

      Nos, ezt én sem merném állítani. Jelenleg úgy gondolják, hogy a tudatos döntések csak a jéghegy csúcsa. Viszont az ember olyan lény amely az értelmével tudja vizsgálni az érzelmi alapú döntéseit (meg az értelmi alapúakat is) és felülírni őket ha szükséges.

    • Alex

      ” A pánikszerűen viselkedők akiket a mohóságuk és a félelmük rángatott ugyanolyan arányban voltak sikeresek mint az ésszerűen a tapasztalat alapján viselkedők? “

      Az összes példád jó és helyes. Mégis azt kell mondanom, hogy ezek a példák továbbra sem bizonyítják azt, hogy maga az alapprogram rossz vagy elavult lenne.

      A tőzsdén ugyanis a pánikot és ezáltal a nagy egyéni veszteségeket az a program biztosítja, ami viszont a természetben vagy a civilizációban is évezredeken át a túlélést biztosította. A pánik hatásra tömegbe verődött állatok vagy emberek az esetek többségében az egyén számára is nagyobb túlélési esélyt biztosítottak. Vagyis maga a program a tőzsdén rosszul teljesít, de más környezetben meg jól. Tehát megint csak ott vagyunk, hogy nem lehet általánosságban elavultnak vagy rossznak nevezni egy programot. A pillanatnyi körülményeket figyelembe kell venni a program kiértékelésénél.

      A hadsereg is jó példa. Kétségtelen, hogy a fegyelmezésnek, a fegyelemnek pont az volt a szerepe, hogy kordába tartsa azt az alapprogramot, ami pánikot okozott volna (épúgy, mint a tőzsdén) és ezáltal életeket menthetett meg. De megint csak azt kell mondanom, hogy maga az alapprogram ettől még nem elavult. Ugyanis voltak olyan esetek (például, ha akkora túlerővel állt szembe a sereg, hogy a csata kimenetele nem volt kétséges és a harc eleve értelmetlen lett volna), amikor az alapprogram révén volt csak esély a megmenekülésre. Ugyanis a tábornokok sokszor adtak olyan parancsokat, amik hibásak voltak illetve , amik teljesíthetetlenek (pld. az utolsó emberig védeni kell…)  és ilyenkor az alaprogram révén volt csak az egyén számára esély a menekülésre. Vagyis megint ott vagyunk a körülményeknél. Vannak esetek, mikor az alapprogram elnyomása vezet a célhoz, de vannak az estek, mikor csakis az alapprogram vezethetett a célhoz.  Tehát az alaprogramról megint nem lehet kijelenteni általánosságban, hogy alapvetően rossz lenne, vagy elavult.

      A közlekedésben dettó.  Kell hozzá a fegyelem, de maga a fegyelem bevezetése a közlekedésbe, még nem jelenti az alapprogram hibás, elavult voltát.

      Tehát teljes mértékben igazad van abban, hogy bizonyos alapprogramok bizonyos környzeteben akár hátrányosak is lehetnek, de magából ebből a tényből nem következik az alaprogram alkalmatlansága. Azért fontos szerintem ezt így megbeszélni, mert ha egy program alkalmasságát az szerint itéljük meg, hogy vajon okozott-e hátrányt, akkor bizony megtörténhet, hogy lecserélünk olyan programokat, amik egyébbként nagyon jól teljesíthetnek, ha hirtelen olyan körülmény áll elő, amiben megalapozottak. Mivel a körülmények is fontosak és azok felett sincs mindig 100% -os uralmunk a programok lecserélése illetve elavultnak nevezése nem megoldása a képletnek, hisz a program mellett a körülmény is része a képletnek. Márpedig ez nem a ceteris paribus esete.  Ezért is mondom azt, hogy matematikailag ez az egész dolog a programok minősétésével nekem sántít, mert metodológiailag nem tartom következetesnek a problémának csakis a programok szintjén való vizsgálatát, mert szerintem az eredmény nem lesz általános érvényű és ezért komoly kockázatokat rejt magában.

Minden vélemény számít!

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén