Duncan Shelley

Gondoljuk újra a világot

Belemerülve a politikába

web-dew-detention-tied-down-128869Lassan két évtizede írok arról, hogy a világ nem olyan, amilyennek mutatják, az emberiség gyakorlatilag egy rabszolgafaj, ám a benne rejlő potenciál mindezek ellenére lenyűgöző. Írok erről, meg beszélek róla. Mintha arra várnék, hogy csak úgy magától megvalósul, hogy majd jönnek valakik, és megcsinálják. Helyettem. Helyettünk. Pedig, ha belegondolok, elképzelhetetlennek tartom, hogy ez bekövetkezzen. Nem marad tehát más, mint túllépni a téma boncolgatásán, és tenni valamit.

2016 nyár elején alapítottunk egy politikai mozgalmat, Magunkért néven. Én úgy vágtam ebbe bele, hogy a politikával szembeni hozzáállásomat a 100 százalék cinizmus jellemezte. Ez mostanra felment 150 százalékra. Másfél év tapasztalata kellett ehhez.

Számomra teljesen mindegy volt, hogy bal vagy jobb, ez az irányzat vagy az, ez a párt vagy egy másik, mert nekem ez mind politika, és ez az, amiből nem kértem. Olyannak láttam a kampányokat, a különféle programokat, mintha azt mondanák a halálraítéltnek, hogy válasszon golyó, kötél, áram és méreg között, de ő inkább hazamenne. Számomra a politika egy massza volt, aminek minden eleme teljesen ugyanolyan, mint bármelyik másik.

A mozgalmat legközelebbi barátom vezeti, aki sok egyéb mellett, politológus is. Ha bárki más lenne a főnök, már az első hetek után kiszálltam volna. Én magam végigültem 150-160 meetinget, és végigdolgoztam fizetés nélkül olyan 2.500 órát. Vezetőnk vagy 200 meetinget koordinált le, és dolgozott fizetés nélkül körülbelül 6.700 órát. Rajtunk kívül még voltak néhány százan, akik időszakosan vagy folyamatában dolgoztak, az ő befektetett idejükről és energiájukról nem tudok beszámolni, de az sem kevés.

Mindezek ellenére a trollok és bizonyos médiumok rendszeresen biztosítanak minket arról, hogy ők bizony jól tudják (?), nem csinálunk semmit, csak bizniszpárt vagyunk, dőzsölünk a pénzekben, meg „eláruljuk a hazát”…

Zen feladványok a magyar politikában

Talán nem is hinnétek, de a magyar politika valóságát a zen buddhista talányok határozzák meg. Például ilyenek:

„Ha valaki pénzel titeket, akkor szolgák vagytok, ha senki nem pénzel, semmi esélyetek!”

„A régi pártok leszerepeltek, az újak mind kamupártok!”

„A régi politikusok mind leszerepeltek, az újak csak pénzt akarnak!”

Ezek a zen feladványok emlékeztetnek arra a régi, buddhista logikából vett tételre, ami úgy szól, hogy tagadni a létet, tagadni a nemlétet, mindkettőt tagadni és a tagadást is tagadni. Tudjátok, ez az a téma, amiről olyan sokat elmélkednek az emberek reggeltől-estig…

Különös, hogy a magyar politika zen talányainak megoldásáról nem beszél senki, még iránymutatást sem kaptunk, ezek csak úgy vannak, mint „Nagy Kérdések”, amikre nincs, és nem is lehet válasz.

Minek ez az egész?

Miért van értelme olyan elvont célokért dolgozni, mint fizikailag és mentálisan gúzsba kötött, ismeretlen emberek tömegeinek felszabadítása? Miért van értelme mozgalmat és pártot alapítani? Fizetség nincs, köszönet nincs, hála nincs. Akkor minek?

Persze, valahol azért ez is önzés. Mert a válasz az, hogy ezt az egészet az a remény élteti, hogy a mérhetetlen sok esélytelen ember között olyan zsenik lehetnek, olyan tehetségek rejtőzhetnek, akik jelentősen hozzájárulhatnak mindnyájunk életéhez. Legalábbis, ami engem illet, részemről ezért éri meg.

A politika eredetileg a társadalom erőforrásainak menedzselése, mint ilyen, tudomány, amelynek művelői tudományos fokozattal rendelkező szakértők. Mily messzire távolodtunk ettől!

Szellemi forradalom magunkért

Íródott egy könyv, a címe: Szellemi forradalom magunkért. A könyv alapját mintegy 40 órányi beszélgetés adja.

Ez tehát egy beszélgetésalapú, igencsak közvetlen hangvételű, olvasmányos, tényfeltáró és elemző anyag, amely közérthetően, és meglehetősen szokatlan módon mutat rá a politika törésvonalaira, fő problémáira, kifejti az alternatívát, és ismerteti az eszközöket.

A halálos dózis többszörösét kitevő politikai irományt olvastam el az eltelt másfél évben, van rálátásom, el tudom helyezni a könyvünket ezek viszonyrendszerében, és bátran mondhatom, hogy meglehetősen eredeti alkotás született.

Ezúttal szeretnélek meghívni titeket a könyv bemutatójára, aminek részleteit itt olvashatjátok.

A könyvet itt tudjátok megrendelni.

Share

Commentek

Previous

2016: halott sztárok éve

1 Comment

  1. Jaklin

    Szívemből szólt a cikk :) Gratulálok a mozgalomhoz!

Minden vélemény számít!

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén