Mottó: A média nem az érzékszerved. (Julius Andan)

Október 1-én, az oregoni Roseburg városában egy Christopher Sean Harper-Mercer nevű, 26 éves diák besétált az Umpqua Városi Főiskolára, bement abba a tanulói csoportba, melynek tagja volt, és tüzet nyitott. Kilencen haltak meg. A rendőrség végül agyonlőtte a fickót.

Tragikus esemény, a hasonló forgatókönyv szerint lezajló események közül ki tudja, hányadik.

Igazi felelősség

Mi volt az első, ami kiderült erről az oregoni elmebetegről? Az, hogy pszichiátriai múltja volt, és szélsőséges nézeteket vallott, amikről sokan tudtak.

Hogyan van az, hogy valaki indulatosan és nyíltan vall szélsőséges nézeteket, istenít sorozatgyilkosokat és terroristákat, folyamatosan fegyvereket szerez be, pszichiátriai kezelés alatt áll, és ez nem tűnik fel egyetlen hivatalnak sem?

Az oregoni iskolai mészárlás hasonló forgatókönyvet követ, mint a korábbiak – de hasonló az elkövető is. Az FBI hírneves profilalkotói nem rakják össze a típust?

Hol van a hatóságok felelőssége, akik nem néztek rá a fickóra?

Hol van a pszichiáterek felelőssége, akik foglalkoztak vele, de nem ismerték fel, hogy veszélyes?

Hol van a gyógyszergyárak felelőssége, amiért olyan szereket forgalmaznak, amelyekről ők maguk is elismerik a Pharmindex kiadványaikban, hogy okozhatnak kontrollálhatatlan dühkitörést, ölési vágyat és öngyilkosságot? (Lásd: Pharmindex magyar nyelven.)

Mindezek helyett inkább megy a lobbi, hogy be kell tiltani a lőfegyvereket.

Rendben, mondjuk, hogy egyszer betiltják.

Akkor majd késekkel ölnek.

Betiltják a késeket is.

Akkor majd botokkal.

Ezért a botokat is betiltják.

Marad a gyújtogatás.

Betiltják a gyufát és az öngyújtót.

A hosszútávú tervnek része az is, hogy egyszer, valamikor a távoli jövőben, elkezdenek a valós okokkal foglalkozni?

Nyilván nem.

Az USA és a fegyvertartás

Amikor az Egyesült Államok alkotmányát fogalmazták, többen is kifogásolták, hogy a szöveg lehetőséget ad egy kormány önkényuralmának, és szorgalmaztak egy kiegészítést, amely pontosan meghatározza az állampolgárok kormánnyal szembeni sérthetetlenségét. Ez a kiegészítés a Bill of Rights, melyet 1791-ben fogadtak el.

A Bill of Rights védi a szólásszabadságot, a vallásszabadságot, a fegyvertartási és fegyverviselési jogot, a gyülekezés szabadságát és a petíció jogát. Az amerikai kultúrának része, hogy az ember fegyvert tart, és használja, ha szükséges.

Amikor a Bill of Rights megfogalmazásra került, volt, mire reflektálni: épp túl voltak egy nyolc és fél éves háborún a Brit Birodalommal, és elkezdődött a kontinens telepesek általi meghódítása. Az egyik fontos oka annak, hogy a függetlenségi háborút az amerikaiak nyerték meg, az volt, hogy kihasználták a hatalmas távolságokat, és az angolok a szárazföldi hadjáratok során állandóan utánpótlási problémákkal küzdöttek. A telepesek magányosan, családdal, kisebb közösségekbe tömörülve vágtak neki egy irdatlan méretű, ismeretlen vagy alig ismert vidéknek.

Gyakorlatilag az államalapítástól mostanáig része az amerikai kultúrának, sőt attitűdnek a fegyverbirtoklás. Magyarországra vetítve, ezt úgy kell elképzelni, mintha létezne egy honfoglalástól élő hagyomány, amely szerint mindenkinek lehet fegyvere, amivel megvédheti magát.

A média szokás szerint nem ért a témához, pufognak a közhelyek meg a zavaros mondatok, olyan képtelenségeket tudnak összeírni, mint „félautomata gépkarabély, vagy „félautomata géppuska” (a „gép” előtag a teljes automata üzemmódra utal, tehát nem lehet gép is meg félautomata is egyszerre). Visszatérő fordulat, hogy az Egyesült Államokban bárki beugrik a közeli boltba és vesz egy arzenált. A valóságban ez se úgy van.

A fegyvertartással kapcsolatos jogszabályok államról államra változnak, és közel sem olyan egyszerűek, mint ahogyan azt sokan gondolják. A dolog nem úgy működik, hogy valaki besétál az utcáról a fegyverboltba, és lőfegyverrel a táskájában vagy a hóna alatt távozik onnan. Különféle engedélyek szükségesek, tesztek, pszichológiai alkalmasság, sok helyen fegyverkezelési tanfolyam elvégzése is feltétel. Büntetett előéletű ember sehol nem vehet, nem viselhet, nem tarthat tűzfegyvert, és nem is használhat. A lőszer megvásárolása is összetett folyamat.

Utah állam a legengedékenyebb, Kaliforniában a tárkapacitás is szabályozva van, New Yorkban 9/11 után a törvények rendkívül szigorúvá váltak (a New York-i törvények tipikus példái a mellébeszélésnek, hiszen mi értelme szigorítani a lőfegyver-törvényeket, egy repülőgépekkel végrehajtott merényletre hivatkozva?).

Egy lazábban szabályozott államban, aki megfelel a hivatalos kritériumoknak, egész arzenált birtokolhat, még automata fegyvert is, tetszőleges kaliberű lőszert, és olyan város is akad, ahol nyíltan lehet az utcán fegyvert viselni, vagy azt bevinni iskolába, kórházba, bankba.

Az Egyesült Államokban óriási mennyiségű tűzfegyver van a lakosságnál legálisan, ezek ellenére a fegyveres bűncselekményeket az esetek kb. 96 százalékában illegálisan beszerzett fegyverrel hajtják végre.

Az Egyesült Államokban 1993-ban követték el a legtöbb emberölést és gyilkosságot, azóta a bűncselekményeknek ezt a formáját körülbelül a felére visszaszorították, miközben az akkori fegyvermennyiség többszöröse van a lakosságnál. A legfrissebb becslés szerint ez 320-350 millió darab.

A lakosság lefegyverzése

Az ilyen őrültek, mint például ez az oregoni fickó, vajon miért nem texasi rendőrkapitányságokra vagy észak-karolinai katonai támaszpontokra mennek be lövöldözni?

A válasz eléggé kínálja magát.

Ezeken a helyeken túl sok embernél van túl sok fegyver.

Biztosan sokunk előtt ott a vígjátéki jelenet: a rabló bemegy a bárba, előkapja a stukkerét, és bejelenti, hogy ez egy rablás, aztán az összes vendég fegyvert fog rá, mert ez egy rendőrök által látogatott bár.

Az oregoni főiskolán, ahol az idióta keménykedett, még az őrök sem viselhettek fegyvert, vagyis eléggé ideális helyszín egy önfeledt lövöldözéshez.

De képzeljünk el egy főiskolát vagy egyetemet, ahol mindenkinél van fegyver.

Milyen érdekes, hogy a West Point katonai főiskolára, vagy az Annapolis haditengerészeti akadémiára se sűrűn mennek be bolondok lövöldözni, komolyan nem értem, hogy miért…

Lobby

A fegyverlobbi egy undorító dolog, kétségtelen, a fegyverbizniszben hatalmas pénz van. De azt is látnunk kell, hogy milyen fegyverben van a nagy pénz.

Jó néhány évvel ezelőtt az amerikai hadsereg kiírt egy nemzetközi pályázatot: egy új szolgálati pisztolyt akart, és a világ legnagyobb fegyvercégei versenyeztek, mint a Smith and Wesson, vagy a Heckler und Koch. A nyertes egy évi 2,1 millió dolláros megrendeléshez jutott. Évi 2,1 millió dollár. És ezért a pénzért a világ valamennyi jelentősebb fegyvergyára beszállt a versenybe.

A nagy pénz nem a kézifegyverekben van, hanem a bombákban és a rakétákban, de főleg a bombákban. Egy bombázás, aminek az eredménye gyakorlatilag semmi, több milliárd dollárba kerülhet. A nagy pénzhez tehát háborút kell csinálni.

Ha lefegyverezzük a lakosságot, akkor annak az eredménye az, hogy senkinél nem lesz fegyver, csak a bűnözőknél meg a kormányt védő testületeknél.

Ha a lakosságnál nincs fegyver, egy maréknyi agresszív fegyveres bolond hatalmas tömegeket tud sakkban tartani.

Nem az alkalom szüli a tolvajt, hanem a tolvaj keresi az alkalmat. Nem a fegyver tesz valakit gyilkossá, hanem a gyilkos keres fegyvert. Ha egy országban minden lakásban ott a fegyver, minden felnőtt korú embernél ott a fegyver az oldalán vagy a hónalja alatt, attól még nem lesz több gyilkos. Mert nem egy tárgy adja az indíttatást.

Egy öreg néni életveszélyes fenyegetést jelentene bármelyik erőszakos őrültre…

A magyar lakosságnál szinte egyáltalán nincs fegyver. Van körülbelül 24 ezer katona, és 35 ezer rendőr. Ha 5 millió állampolgárnál lenne fegyver, akkor a fölény az állampolgárok oldalán százszoros. Ilyen felállásban hogyan érezhetné egy politikus, hogy bármit megtehet, ami épp eszébe jut?

A megoldás

Szerintem a megoldás az lenne, ha valamiképpen érett korba lépne a politikai vezetés, és utána a lakosság is.

Egy másik, közel sem ilyen jó megoldás az lenne, ha megfelelő kulturális hátteret biztosítanának a szabad fegyvertartáshoz.

Az sem hangzana rosszul, ha egyáltalán senkinek nem lenne fegyvere. Tényleg senkinek.

Az biztosan nem megoldás, ha lefegyverzik a lakosságot, miközben a kormányt felfegyverzett testületek védik a lakosságtól, és a bűnözőknél is bőven van elég fegyver.

Ha nem értetek egyet, fejtsétek ki, hogyan látjátok ezt a kérdést.

Share

Commentek