Duncan Shelley

Gondoljuk újra a világot

maxresdefault

A fejlődés útonállói

A tudomány mai állása a politikai érdekek által féken tartott tudományt jelenti.

A lehetetlen gyakran csupán egy óriási tekintéllyel eladott marhaság, amely gátlásként él azok elméjében, akik hisznek benne.

Johnny Weissmuller minden idők egyik legsikeresebb úszója. Öt olimpiai aranyérem, egy olimpiai bronz, 52 amerika-bajnoki arany, valamint 67 világrekord fémjelezte sportolói pályafutását.

Ő volt az első ember, aki 60 másodperc alatt úszott le 100 métert.

Johnny Weissmuller előtt az volt az elterjedt tudományos álláspont, hogy az ember anatómiailag alkalmatlan arra, hogy 60 másodperc alatt teljesítse a 100 méteres távot, hiszen, elvégre az ember sem nem hal, sem nem hüllő.

Miután Weissmuller megdöntötte ezt az áltudományos tételt, egy éven belül további tizenkét ember úszta le a távot egy percen belül.

A tétel mentális gátlásként létezett, de amint valaki volt olyan önfejű, hogy figyelmen kívül hagyja, és áttört rajta, a világ felszabadult a hatása alól.

Hová lett a fejlődés?

Észrevettétek, hogy ami igazán fontos, aminek tényleg van jelentősége, ott nincs fejlődés?

Gyerekkoromban voltam életemben először fogorvosnál, azután még néhányszor, és legutóbb a közelmúltban. Az első és az ez idáig utolsó látogatásom között eltelt körülbelül harminc év, de az idő megfagyott a rendelőben. Nem változott semmi, még a szagok és a hangok is hajszálra ugyanolyanok.

Még gyerek voltam, amikor a nagyszüleim egyik közeli barátja rákos lett. A fickó harmincas évei közepén járt, autószerelőként dolgozott. Mostanság is előfordul, hogy találkozom valakivel, aki rákos, vagy ismertségünk ideje alatt az lesz. Évtizedek teltek el, és a koreográfia pontosan ugyanaz. Nem változott semmi, minden ugyanúgy történik ma is.

A gyerekkorom óta eltelt évtizedek során bekövetkező fejlődést csupán az olyan használati tárgyakban látom, mint a telefon és a számítógép. Minden további fejlődés inkább változás: ma más dizájnelvek mentén készülnek a ruháink és a tárgyaink, mint pár évtizede.

De, ennyi az egész. A fejlődés elmaradt.

Valami történt a háttérben

1980 nem volt túl régen, sokan elég vének vagyunk már ahhoz, hogy emlékezzünk rá, ezért kezdőpontnak jelöljük ki 1980-at. Mi történt azóta? Az egyetemek gőzerővel működtek, ontották a társadalomba a diplomás főket, projektek milliói indultak útnak, és billió dollárokat költöttek kutatásra.

Olvastam egy cikket, amely szerint az elmúlt 30 évben mintegy ezermilliárd dollárt költöttek el rákkutatásra. Nem ellátásra, kutatásra. Ma egy olyan cikk került elém, amely arról számolt be, hogy 2013-ban Magyarországon 160 milliárd forint ment el onkológiai ellátásra.

HOL AZ EREDMÉNY?

Hát sehol.

De miért nincs? Hogyan maradhatott fenn egy probléma, aminek a megoldására ekkora erőfeszítéseket tettek?

Észrevettétek, hogy ha eredményekről van szó, akkor hogyan fogalmaznak? Ennyi és ennyi időre, meg ennyi és ennyi támogatásra vannak az eredménytől. Elég furcsa, nem?

Eladni a felesleget

1901-ben sok érdekes dolog történt a Földön, valamiért azt az évet többen is kinézték maguknak. Az egyik ezek közül az volt, hogy az olajiparban és vegyészetben komoly befektetésekkel rendelkező Rockefeller-érdekeltség felfigyelt egy ötletre, amely új piaccal kecsegtetet. Így született a gyógyszeripar.

Annak érdekében, hogy a piac létrejöjjön, és meghódítsa a világot, elkezdték pénzzel támogatni azokat a kórházakat, melyekben hajlandóak voltak a betegségeket elsősorban gyógyszerekkel kezelni, és azokat az egyetemeket, melyeken azt tanították, hogy a gyógyítás sebészet és kémia.

Az egészségügy azért lett gyógyszeralapú, mert a múlt század elején egy befolyásos üzleti érdekeltség így tudott új piacot nyitni.

Ma a fejlődést az egyénre szabott gyógyszeres terápiákban látják: „amelyek figyelembe veszik a betegek összes élettani, kórélettani, lelki, genetikai paramétereit”.

Lehetséges, hogy azért nincsenek eredmények, mert az utat üzleti érdekek, nem pedig tudományos tények jelölték ki?

Kasztrendszer és informatika

A kasztrendszer származás vagy születés alapján határozza meg az ember sorsát, életének kereteit. A születés azt jelenti, hogy amilyen kasztrendszerű a család, amiben az egyed meglátja a napvilágot, abban fog élni egész életében. A származás meg arra utal, hogy családi háttere folytán milyen tanulmányokra és előmenetelre van lehetősége.

Egy kasztrendszer nagyon kényelmes lehet azok számára, akik a legtetején vannak, vagy akik megelégszenek azzal, ami jut nekik. Azonban mindenféle kasztrendszer eleve halálra van ítélve.

Ennek az oka az, hogy bár kényelmes a legtetején tanyázni, amíg nem fut be egy rendkívüli probléma, de amint megérkezik az a nehézség, amivel az adott kasztban lévők egyike sem tud mit kezdeni, a világ szépen elpusztul.

A tehetség, az érzék, a rátermettség, a hozzáállás nem a születéstől és nem a származástól függ, emiatt a kasztosodás nem kedvez a fejlődésnek.

Az informatika az a terület, ami a leggyorsabban fejlődik. Mi ennek az oka? Az elérhetősége. Én, ha akarnám, ha rászánnám az időt és energiát, alkothatnék az informatikában, ennek semmi akadálya nem lenne. A tudás bárki számára hozzáférhető, a formális képzés nem feltétel, az eszközök beszerezhetők.

Ha az orvostudomány, a társadalomtudomány vagy a pszichológia úgy fejlődne, mint az informatika, még elképzelni is nehéz, hová jutottunk volna el.

A megoldás tehát az, hogy a tudomány egészét ki kell szedni a kasztrendszerből. Ez nem azt jelentené, hogy ellepnék az amatőrök a területet, hiszen a tudás alapkövetelmény, hanem azt, hogy akárki tényező lehetne, és csak az eredményen lenne a hangsúly.

Az első ijesztő lépés

Azért írtam, hogy „ijesztő”, mert a firkászok beijedtek tőle. Ezzel persze nem kell foglalkozni, őket azért fizetik, hogy ijesztgessenek, nem baj, ha nem is értik, miről van szó.

A magán óriáscégek által finanszírozott Singularity University nemrég bemutatta azt az eszközt, amellyel bárki géneket, DNS-szekvenciákat, teljes DNS-molekulákat hozhat létre. Tehát, akár én is, vagy ti is, otthon, hobbiszinten művelve a génmódosítást. A rendszer részét képező 3D nyomtató jelenleg másodpercenként mintegy száz DNS-szekvenciát képes nyomtatni, azaz legyártani.

Az eszköz képes arra, hogy általa géneket, DNS-szálakat, illetve teljes DNS-eket másoljanak le, képes ezek tetszőleges módosítására, valamint olyan gének és DNS létrehozására is, amik a jelenlegi ismeretek szerint nem léteznek.

A firkász-pánik automatikus, jaj, mi lesz, ha bárki belenyúlhat az élet építőköveibe, a génekbe, jaj, mi lesz, ha a holt anyagot élővé teszik, és jaj, majd gépeket keltenek életre…

Austen Heinz, a rendszer feltalálója szerint a szintetikus DNS-é a jövő, és a berendezés segítségével bárki géntervezővé válhat.

Természetesen, a genetikához profi szinten kell érteni, anélkül nem lehet működő gént, vagy DNS-t előállítani.

A genetika kiszabadulhat a kasztrendszerből, és felemelkedhet az informatika magasságába.

El tudjátok képzelni, hogy mi lesz itt, ha a genetika úgy fog fejlődni, mint az informatika?

Nemrég…

Nemrég egy bizonyos miniszterelnök évértékelő beszédet tartott. Több témát is érintett, köztük a technikai fejlődést is.

Az egyik mondata ez volt:

„A technológiai fejlődés olyan, mint a szökőár. Annak hatásait leginkább a kormányok képesek befolyásolni.”

Tehát megalomán kalandorok, ügyeskedők, ideológusok, meg az ő megélhetési szagértőkből és erőszakos bűnözőkből álló udvartartásuk hoz majd döntéseket olyan kérdésekben, amiket nem is értenek.

Nincs ebben semmi új. Pontosan ez az, ami miatt még ott tartunk, ahol – az őskorban, ahhoz képest, ahol tarthatnánk már.

A megalománia egy dolog, a kompetencia meg egy másik.

Linkek

http://www.thedailysheeple.com/the-bizarre-future-of-genetic-engineering-for-the-masses_012015

https://www.youtube.com/watch?v=HCKpl_T5r_I

http://singularityu.org/

http://brookskiado.hu/termek/duncan-shelley-az-igazsag-napja

Most ti jöttök

Mi a véleményetek a fentiekről?

Szerintetek a fejlődés veszélyes lehet?

Szerintetek a privát géntervezés mit fog eredményezni?

Szerintetek hová fejlődhetnénk, ha a politika és a gazdasági érdekek eltakarodnának a tudomány útjából?

Share

Commentek

Previous

A te életműved

Next

Az emberiség történelme fikció

11 Comments

  1. stargate
    március 14, 2015 @ 20:34

    Valóban mesterséges a legtöbb része az Embernek, de azért nem minden. Eddig kb. 70 “alkotórészt” tartanak számon és ebből csak egy a test!

    Erről írhatnál bővebben. Mi ez a 70 alkotórész?

    • stargate

      Nem ismerem még mindet. A tanítás szerint az ember kb. 16 méteres szakrális lény, a látható tartományon kívül esnek pl. a “kapcsolótábla”, vagy a “fénybölcső”. A bőrön belüli térben az ismert szerveken kívül is van több részünk. A szakrális radiesztézia megtanítja ezek érzékelését, működésben tartását. Foglalkozik a térstruktúrával, ahol szintén vannak számunkra láthatatlan, de egyértelműen érzékelhető dolgok. Nem érdemes többet írni róla, mert így érthetetlen. Meseszerűen hangzik, nagyon nyitottnak kell lenni, hogy az ember elkezdjen vele foglalkozni, de be kell ismernem, hogy tanulságos! Realista embernek tartom magam, szeretetrezgő gurumániás tanfolyamjáró sose voltam, ide is 6 lóval kellett elvontatni, de már a második 3-naposon vagyok túl és megyek a következőre is a nyáron.

    • Tudnál linkelni egy konkrét anyagot, oldalt, leírást erről? Kissé zavaros, amiket találok.

  2. Babaghavan

    A felvilágosultabbak tudják, hogy az emberi lény informatika. Az emberi test pedig egy biomechanikus robotjármű, amit a génekben található információ épít fel és tart fent. A gének pedig cserélhetőek és módosíthatóak, akár szimpla gondolkodás által. A korlátok saját tudatalattinkban vannak benne programok formájában. A számítástechnika csak lemásolta az emberi mátrixot. A rákból mítoszt csináltak egy energetikai egregort. Aki fél, akár csak tudat alatt, az rákapcsolódik az egregorra és az rövid időn belül elszívja az összes életenergiáját, hogy minél hamarabb véget érjen a játék.  Akinek meg kell gyógyulnia, az meg fog. A többségnek rossz hírem van.

    • stargate

      Aha, ez jó….

      Ebből a felfogásból akkor léptem tovább, amikor elkezdtem szakrális radiesztéziát tanulni. A neve ne legyen megtévesztő, nem túl sok köze van a vízerekhez…..

      Valóban mesterséges a legtöbb része az Embernek, de azért nem minden. Eddig kb. 70 “alkotórészt” tartanak számon és ebből csak egy a test!

  3. prolizoli

    Duncan Shelley írta:

    Az informatika az a terület, ami a leggyorsabban fejlődik. Mi ennek az oka? Az elérhetősége. Én, ha akarnám, ha rászánnám az időt és energiát, alkothatnék az informatikában, ennek semmi akadálya nem lenne. A tudás bárki számára hozzáférhető, a formális képzés nem feltétel, az eszközök beszerezhetők.
    Ha az orvostudomány, a társadalomtudomány vagy a pszichológia úgy fejlődne, mint az informatika, még elképzelni is nehéz, hová jutottunk volna el.

    Egyetértek abban, hogy a gyógyszeripari lobbi és annak pénzügyi háttere sok hasznos fejlődési útvonalat vág el vagy rekeszt be és az ügyeskedők és pénzemberek az élet más fontos területein is sok fejlődési lehetőséget kaszálnak el.
    Viszont azért pl. az orvostudomány és az informatika fejlődésének nagy különbségét nem csak ez okozza. Figyelembe kell venni, hogy a két szakág közt nagy a gyakorlati különbség vagyis a két szakág megtanulásának, elsajátításának és gyakorlásának módja nagyon eltérő. Az informatika az orvostudományhoz képest könnyen gyakorolható éppen mint írtad az elérhetősége miatt. Itt nem az információk elérhetőségére gondolok mert a mai világban orvosi tankönyveket és publikációkat is ugyanolyan könnyen el lehet érni. Hanem arra gondolok amikor a megtanultakat át akarja az ember helyezni a gyakorlatba és ki akarja próbálni. Az informatikában a megtanultakat azonnal kipróbálhatod és az elmélet meg a gyakorlat közt viszonylag csak kis eltérések vannak és azok is nagyon hamar láthatók (az orvosláshoz vagy a szociológiához képest). Viszont az orvoslásban a gyakorlati elsajátítás és visszacsatolás jóval lassabb és ennek nem a pénzügyi lobbi az oka hanem a két szakág természetéből fakad.

  4. Great

    Belegondolok, hogy eddig is + most is néhány paprikajancsi miatt nem haladunk előre, nehéz leírni, amit érzek. Az a vicc, hogy ezek a “nagyurak” csak élősködnek, de nehogy már a bolha legyen fontosabb a kutyánál.

  5. Great

    Ha nincs a kereszténység, már csillaghajóink lehetnének.

    Az informatika jó példa, nem lehet nagy f@szságokat mondani, mert bárki tudhatja, hogy az igaz vagy nem igaz. Tegyünk mindent hozzáférhetővé, kasztrendszer nem kell. Ha a tudás+képességek hozzák létre a kasztokat, az rendben van, természetes, mindenhol megtalálható ez, a verseny csak jót tesz, ha a csalók ki vannak szűrve.

    A fejlődés veszélyes, ha pusztító eszközöket hoz létre vagy ha óriási aránytalanságok vannak a pusztító eszközök javára.

    A privát géntervezés olyan sokszínűséget hoz, amit intézményes keretek közt soha nem lehetne elérni. Az amatőrcsillagászatból is jönnek infók, csak ott az eszközök korlátozottak.

    Ha a politika és a gazdasági érdek eltakarodna a tudomány útjából, minden álmunk valóra válna, már rég nem kellene meghalni, megöregedni, megbetegedni, már benépesítettük volna minimum a naprendszert.

  6. swann

    “A mi bolygónk egy nagyon nagy ipar nagyon kis része.”

Minden vélemény számít!

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén