A tudomány mai állása a politikai érdekek által féken tartott tudományt jelenti.

A lehetetlen gyakran csupán egy óriási tekintéllyel eladott marhaság, amely gátlásként él azok elméjében, akik hisznek benne.

Johnny Weissmuller minden idők egyik legsikeresebb úszója. Öt olimpiai aranyérem, egy olimpiai bronz, 52 amerika-bajnoki arany, valamint 67 világrekord fémjelezte sportolói pályafutását.

Ő volt az első ember, aki 60 másodperc alatt úszott le 100 métert.

Johnny Weissmuller előtt az volt az elterjedt tudományos álláspont, hogy az ember anatómiailag alkalmatlan arra, hogy 60 másodperc alatt teljesítse a 100 méteres távot, hiszen, elvégre az ember sem nem hal, sem nem hüllő.

Miután Weissmuller megdöntötte ezt az áltudományos tételt, egy éven belül további tizenkét ember úszta le a távot egy percen belül.

A tétel mentális gátlásként létezett, de amint valaki volt olyan önfejű, hogy figyelmen kívül hagyja, és áttört rajta, a világ felszabadult a hatása alól.

Hová lett a fejlődés?

Észrevettétek, hogy ami igazán fontos, aminek tényleg van jelentősége, ott nincs fejlődés?

Gyerekkoromban voltam életemben először fogorvosnál, azután még néhányszor, és legutóbb a közelmúltban. Az első és az ez idáig utolsó látogatásom között eltelt körülbelül harminc év, de az idő megfagyott a rendelőben. Nem változott semmi, még a szagok és a hangok is hajszálra ugyanolyanok.

Még gyerek voltam, amikor a nagyszüleim egyik közeli barátja rákos lett. A fickó harmincas évei közepén járt, autószerelőként dolgozott. Mostanság is előfordul, hogy találkozom valakivel, aki rákos, vagy ismertségünk ideje alatt az lesz. Évtizedek teltek el, és a koreográfia pontosan ugyanaz. Nem változott semmi, minden ugyanúgy történik ma is.

A gyerekkorom óta eltelt évtizedek során bekövetkező fejlődést csupán az olyan használati tárgyakban látom, mint a telefon és a számítógép. Minden további fejlődés inkább változás: ma más dizájnelvek mentén készülnek a ruháink és a tárgyaink, mint pár évtizede.

De, ennyi az egész. A fejlődés elmaradt.

Valami történt a háttérben

1980 nem volt túl régen, sokan elég vének vagyunk már ahhoz, hogy emlékezzünk rá, ezért kezdőpontnak jelöljük ki 1980-at. Mi történt azóta? Az egyetemek gőzerővel működtek, ontották a társadalomba a diplomás főket, projektek milliói indultak útnak, és billió dollárokat költöttek kutatásra.

Olvastam egy cikket, amely szerint az elmúlt 30 évben mintegy ezermilliárd dollárt költöttek el rákkutatásra. Nem ellátásra, kutatásra. Ma egy olyan cikk került elém, amely arról számolt be, hogy 2013-ban Magyarországon 160 milliárd forint ment el onkológiai ellátásra.

HOL AZ EREDMÉNY?

Hát sehol.

De miért nincs? Hogyan maradhatott fenn egy probléma, aminek a megoldására ekkora erőfeszítéseket tettek?

Észrevettétek, hogy ha eredményekről van szó, akkor hogyan fogalmaznak? Ennyi és ennyi időre, meg ennyi és ennyi támogatásra vannak az eredménytől. Elég furcsa, nem?

Eladni a felesleget

1901-ben sok érdekes dolog történt a Földön, valamiért azt az évet többen is kinézték maguknak. Az egyik ezek közül az volt, hogy az olajiparban és vegyészetben komoly befektetésekkel rendelkező Rockefeller-érdekeltség felfigyelt egy ötletre, amely új piaccal kecsegtetet. Így született a gyógyszeripar.

Annak érdekében, hogy a piac létrejöjjön, és meghódítsa a világot, elkezdték pénzzel támogatni azokat a kórházakat, melyekben hajlandóak voltak a betegségeket elsősorban gyógyszerekkel kezelni, és azokat az egyetemeket, melyeken azt tanították, hogy a gyógyítás sebészet és kémia.

Az egészségügy azért lett gyógyszeralapú, mert a múlt század elején egy befolyásos üzleti érdekeltség így tudott új piacot nyitni.

Ma a fejlődést az egyénre szabott gyógyszeres terápiákban látják: „amelyek figyelembe veszik a betegek összes élettani, kórélettani, lelki, genetikai paramétereit”.

Lehetséges, hogy azért nincsenek eredmények, mert az utat üzleti érdekek, nem pedig tudományos tények jelölték ki?

Kasztrendszer és informatika

A kasztrendszer származás vagy születés alapján határozza meg az ember sorsát, életének kereteit. A születés azt jelenti, hogy amilyen kasztrendszerű a család, amiben az egyed meglátja a napvilágot, abban fog élni egész életében. A származás meg arra utal, hogy családi háttere folytán milyen tanulmányokra és előmenetelre van lehetősége.

Egy kasztrendszer nagyon kényelmes lehet azok számára, akik a legtetején vannak, vagy akik megelégszenek azzal, ami jut nekik. Azonban mindenféle kasztrendszer eleve halálra van ítélve.

Ennek az oka az, hogy bár kényelmes a legtetején tanyázni, amíg nem fut be egy rendkívüli probléma, de amint megérkezik az a nehézség, amivel az adott kasztban lévők egyike sem tud mit kezdeni, a világ szépen elpusztul.

A tehetség, az érzék, a rátermettség, a hozzáállás nem a születéstől és nem a származástól függ, emiatt a kasztosodás nem kedvez a fejlődésnek.

Az informatika az a terület, ami a leggyorsabban fejlődik. Mi ennek az oka? Az elérhetősége. Én, ha akarnám, ha rászánnám az időt és energiát, alkothatnék az informatikában, ennek semmi akadálya nem lenne. A tudás bárki számára hozzáférhető, a formális képzés nem feltétel, az eszközök beszerezhetők.

Ha az orvostudomány, a társadalomtudomány vagy a pszichológia úgy fejlődne, mint az informatika, még elképzelni is nehéz, hová jutottunk volna el.

A megoldás tehát az, hogy a tudomány egészét ki kell szedni a kasztrendszerből. Ez nem azt jelentené, hogy ellepnék az amatőrök a területet, hiszen a tudás alapkövetelmény, hanem azt, hogy akárki tényező lehetne, és csak az eredményen lenne a hangsúly.

Az első ijesztő lépés

Azért írtam, hogy „ijesztő”, mert a firkászok beijedtek tőle. Ezzel persze nem kell foglalkozni, őket azért fizetik, hogy ijesztgessenek, nem baj, ha nem is értik, miről van szó.

A magán óriáscégek által finanszírozott Singularity University nemrég bemutatta azt az eszközt, amellyel bárki géneket, DNS-szekvenciákat, teljes DNS-molekulákat hozhat létre. Tehát, akár én is, vagy ti is, otthon, hobbiszinten művelve a génmódosítást. A rendszer részét képező 3D nyomtató jelenleg másodpercenként mintegy száz DNS-szekvenciát képes nyomtatni, azaz legyártani.

Az eszköz képes arra, hogy általa géneket, DNS-szálakat, illetve teljes DNS-eket másoljanak le, képes ezek tetszőleges módosítására, valamint olyan gének és DNS létrehozására is, amik a jelenlegi ismeretek szerint nem léteznek.

A firkász-pánik automatikus, jaj, mi lesz, ha bárki belenyúlhat az élet építőköveibe, a génekbe, jaj, mi lesz, ha a holt anyagot élővé teszik, és jaj, majd gépeket keltenek életre…

Austen Heinz, a rendszer feltalálója szerint a szintetikus DNS-é a jövő, és a berendezés segítségével bárki géntervezővé válhat.

Természetesen, a genetikához profi szinten kell érteni, anélkül nem lehet működő gént, vagy DNS-t előállítani.

A genetika kiszabadulhat a kasztrendszerből, és felemelkedhet az informatika magasságába.

El tudjátok képzelni, hogy mi lesz itt, ha a genetika úgy fog fejlődni, mint az informatika?

Nemrég…

Nemrég egy bizonyos miniszterelnök évértékelő beszédet tartott. Több témát is érintett, köztük a technikai fejlődést is.

Az egyik mondata ez volt:

„A technológiai fejlődés olyan, mint a szökőár. Annak hatásait leginkább a kormányok képesek befolyásolni.”

Tehát megalomán kalandorok, ügyeskedők, ideológusok, meg az ő megélhetési szagértőkből és erőszakos bűnözőkből álló udvartartásuk hoz majd döntéseket olyan kérdésekben, amiket nem is értenek.

Nincs ebben semmi új. Pontosan ez az, ami miatt még ott tartunk, ahol – az őskorban, ahhoz képest, ahol tarthatnánk már.

A megalománia egy dolog, a kompetencia meg egy másik.

Linkek

http://www.thedailysheeple.com/the-bizarre-future-of-genetic-engineering-for-the-masses_012015

https://www.youtube.com/watch?v=HCKpl_T5r_I

http://singularityu.org/

http://brookskiado.hu/termek/duncan-shelley-az-igazsag-napja

Most ti jöttök

Mi a véleményetek a fentiekről?

Szerintetek a fejlődés veszélyes lehet?

Szerintetek a privát géntervezés mit fog eredményezni?

Szerintetek hová fejlődhetnénk, ha a politika és a gazdasági érdekek eltakarodnának a tudomány útjából?

Share

Commentek