Biológiai adósságok

Testünket nem egy tökéletesen képzett, teljes körűen tájékoztatott, mindennel felszerelt, korlátlan anyagi lehetőségekkel rendelkező csúcsprofi mérnökcsapat tervezte, tesztelte, építette és gyártotta le, nagyon konkrét körülményekre specializálva azt. Testünk olyan anyagokból épül fel, ami rendelkezésre áll, és amennyire képes, próbál a környezeti behatásokkal szemben megfelelően viselkedni.

Az, hogy az élet milyen kényszerűségeket ró ránk, nem írja felül a testünk biológiai működését, biológiai igényeit. Az, hogy az a kulturális közeg, melyben jelenleg élünk, mit erőltet rá a testünkre, megint csak nem írja felül a biológiát.

A testünkben lezajló létfontosságú biológiai folyamatok időt, energiát, alapanyagokat és bizonyos körülményeket (például adott hőmérsékletet) igényelnek. Ha ezek közül egy vagy több nem áll rendelkezésre, vagy nem megfelelő minőségben, valamilyen folyamat nem fut végig, nem fejeződik be, nem lesz teljes, vagy el sem kezdődik. Ezek a soha be nem fejezett, el sem induló folyamatok azok, melyeket ebben a cikkben biológiai adósságoknak nevezek.

Emésztési adósságok

Az emésztés a táplálék lebontása a sejtek által hasznosítható anyaggá.

Az emésztést enzimek végzik, melyek kémiailag lebontják a táplálékot, a szállítás és felszívódás kémiai vegyületek formájában történik.

A teljes emésztési ciklus a szájban kezdődik. A látvány, illat megjelenése, a szájba kerülő étel íze elindít egy sor biológiai folyamatot. A szájban elkezdődik az emésztés előkészítése, azáltal, hogy feldaraboljuk, pépesítjük, hűtjük, melegítjük, nyálba burkoljuk és ütemezzük, szabályozzuk a nyelést.

A szájban előkészítjük az ételt, majd lenyeljük, ezt követően megemésztődik, a megemésztett tápanyag a test megfelelő részeibe kerül, beépül, átalakul, az emészthetetlen részek pedig salakanyagként kiürülnek a szervezetből. Ez volna a tökéletes emésztési ciklus, amit különféle tényezők befolyásolnak, és tesznek tökéletlenné.

Az emésztés ciklusa tehát a következő szakaszokból áll: száj, nyelőcső, emésztőrendszer (gyomor és belek), szállítás, felszívódás, a salakanyagok kiürülése.

Az emésztési ciklus bármely pontján felhalmozhatunk adósságokat.

Az életünk olyan követelményeket támaszt velünk szemben, ami azt eredményezi, hogy nem olyan gyakorisággal eszünk, ahogyan szervezetünk igényelné, nem azt, vagy nem csak azt, amire szüksége van, nem biztosítjuk az egyéb megfelelő körülményeket stb.

Például lépten-nyomon ételreklámokkal bombáznak minket, melyek folyamatos munkában tartják az emésztési ciklus bizonyos fázisait, miközben nincs élelmiszer a szervezetben, amit fel kellene dolgozni.

Például az ebédidő túl korán vagy túl későn van, nem tart annyi ideig, amennyi ideig tartania kellene, másféle táplálékra kényszerülünk az időhiány miatt, mint amit a testünk igényelne.

Például olyan élelmiszerekre szoktunk rá, amelyek nem hasznosulnak megfelelő hatásfokon, megterhelik a szervezetet, olyan anyagokat tartalmaznak, melyeket a test sem hasznosítani, sem kiüríteni nem képes.

Az életvitelünk és a kulturális behatások következtében, folyamatos emésztési tartozásban vagyunk. Némi túlzással, de jó közelítéssel azt mondhatnánk, hogy egy 20 éves ember körülbelül 20 év emésztési tartozást halmozott fel a saját testével szemben.

Az emésztési ciklus elkezdődik, majd végigmegy, és végül megáll. Ez maga a ciklus. Ha soha nem megy végig, soha nem áll meg, bizonyos szakaszai nem fejeződnek be vagy el sem indulnak, az olyan állapotot eredményez, amire a testünk szemlátomást nincs felkészülve.

Regenerációs adósságok

A regeneráció szó újjászületést (megújulást) jelent. A generáció azt jelenti: születési periódus. A re-generáció tehát azt jelenti, hogy valami időről időre „magába születik újra”.

A testünkben rendszeresen energiahiány áll elő (például sprintelünk száz métert, melynek következtében oxigénhiány lép fel), ezt a hiányt fáradságként, álmosságként észleljük. Az energiahiányt (szándékosan használok ilyen profán szót) táplálkozással, pihenéssel, alvással kezeljük.

Aki tett már nagyobb túrákat, aki futott hosszabb távokat, tudja, hogy eljönnek holtpontok, amikor a testnek szüksége van pihenésre. Ilyenkor néhány percnyi pihenés is csodákat tehet. A pihenés passzív, ha kívülről nézzük, a szervezet szintjén azonban ez egy rendkívül aktív időszak.

Amikor én egy edzés után leheveredem, az kívülről tűnhet passzívnak, de belül nagyon sok minden történik, olyan biológiai folyamatok zajlanak le, amelyek következtében rövid időn belül elmúlik a fáradságom, és újra élénk leszek, mint edzés előtt.

Amikor pihenünk, a szervezetünk dolgozik. Ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezhesse, arra van szüksége, hogy a test pihenjen. A futás közben kialakuló oxigénhiányt futás közben nem tudja a testünk kiegyenlíteni. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, meg kell állnunk.

Pihenés és alvás közben regenerációs folyamatok futnak. Ezek a folyamatok addig tartanak, ameddig szükséges, ameddig az adott biológiai ciklus teljesen le nem zárul.

Ebbe a képbe lépnek be életünk követelményei (például nem tudunk tovább pihenni, hogy ehessünk), és a kulturális közeg követelményei (például reggel 8-ra adott helyen kell lennünk).

A szervezetünk számára az ébresztőóra nem létezik. A szervezetünk csak annyit észlel, hogy a regenerációs ciklus nem fut végig, mert újra energiafelhasználásra van szükség.

Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy egy 20 éves ember körülbelül 20 évnyi regenerációs adósságot halmozott fel a saját testével szemben.

A regenerációs ciklus elkezdődik, majd végigmegy, majd leáll. Azért kezdődik el, mert szükséges, és akkor fejeződik be, amikor elérte a szükséges eredményt. Ha ez nem történik meg, regenerációs adósságot halmozunk fel.

Egyéb adósságok

Az emésztési és regenerációs tartozásokon túl további biológiai tartozások is kialakulnak a testünkben.

A fizikai erőkifejtés felgyorsítja a vérkeringést, fokozott működésre készteti a szerveket. Úgy tűnik, hogy a regenerációs folyamatok akkor kapcsolnak be igazán, ha olyan mértékű az energiafelhasználás. Ebből arra következtethetünk, hogy lehetséges adósságot felhalmozni a szervezetünkkel szemben az erőkifejtés szintjén is.

Folyamatos tapasztalat a számomra, hogy egy szokásos, erőkifejtést nem igénylő, fizikailag lagymatag életvitel mellett a pihenés, alvás, táplálkozás nem ad sokat, nem vitalizál, nem frissít, mintha maga a regeneráció sem működne igazán. (Erről bővebben egy másik cikkben, aminek témája a testi szervek, erek, idegrendszer, szem, fül stb. edzése, fejlesztése lesz.)

Lehet adósságot felhalmozni tápanyagok terén, víz terén is, és a testünkön belül leépülnek, kiszáradnak, elhalnak szervek, mert nem tudnak regenerálódni, feltöltődni (táplálkozni).

Talán idegrendszeri adósságokat is felhalmozhatunk, túl sok bizonyos típusú stressz, nem optimális (nem kielégítő) szexuális élet stb. által.

Talán további biológiai adósságok is léteznek.

Kezelési próbálkozások

Mit okoz néhány évtizednyi emésztési adósság? Ha mindössze annyi az egész, hogy az emésztőrendszerünknek pihenésre van szüksége, hogy leálljon teljesen, és legyen ideje az emésztést magát regenerálni, akkor kezdetben egy kis böjt, és a megszokottnál ritkább táplálkozás kezeli ezt a problémát. Ha azonban az évtizedeken át tartó emésztési adósság szervi károsodást okoz, akkor nehezebb dolgunk van, ha ezt teljesen helyre akarjuk hozni.

Mit okoz néhány évtizednyi regenerációs adósság? Ha átalakítjuk az életünket, hogy nagy erőkifejtések és teljes körű regenerációs szakaszok váltogassák egymást, akkor könnyű dolgunk van. Ha azonban az évtizedes regenerációs adósság szervi károsodást okoz, a javítás is nehezebb lesz.

Nyilvánvaló, hogy a társadalom nem a biológiai igényekre épült fel. A sejtjeink mit sem tudnak a hivatali nyitva tartásról.

Az is egyértelmű, hogy a testünk bírja a gyűrődést, és a megoldás nem egy tétlen, félénk, visszahúzódó élet. Testünk jól reagál az erőkifejtésekre, mintha arra termett volna, hogy használjuk, ez azonban nem kisebbíti azt a tényt, hogy az életvitelünk, társadalmi követelményeink a legkevésbé sem veszik figyelembe a biológiai igényeket.

Ha az alvási ciklus 11 óra 23 perckor fejeződik be, 6 óra 5 perc helyett, az nem azért van, mert lusták vagyunk, hanem azért, mert az a ciklus eddig tartott. Ha 15 óra 44 perckor igényli a testünk az étkezést (bizonyos táplálék formájában), akkor az azért van, mert a szervezeti folyamatok akkor jutnak el ahhoz, hogy táplálékfelvételt igényeljenek, és ezek a folyamatok semmit nem tudnak a 12 óra 00 perces ebédidőről. A biológiában szükségszerűség van, nem passzió.

Konklúzió

Úgy igazán nincs semmilyen konklúzióim. A fentieket csak felvetettem, mert előugrott egy ötlet, és úgy éreztem, lehet benne valami.

Az nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a biológia és a kultúra nemigen kapcsolódik össze, és olyan távoli utakon járnak, aminél távolibbakat művészet lenne kitalálni.

Óvodás korom óta küszködöm azzal, hogy rákényszerítsem a társadalmi ritmust a bioritmusra, mert a kettőt összeegyeztetni nem lehet. Anyám abban az óvodában dolgozott, ahová öcsémmel jártunk, ő nyitotta minden nap, két órával az első gyerek érkezése előtt, és mi minden hajnalban keltünk és mentünk vele. Máig emlékszem, ahogyan vonszol minket az utcán, mert sem öcsém, sem én nem voltunk egészen magunknál a kialvatlanságtól.

Azután iskola, majd munka, és amíg nem lettem főállású író, állandóan ez ment. A családban mindenki hullaként ébredt az órára, tolták a kávékat, hátha a koffeintől felébrednek, miután már ébren voltak. Egész életemben láttam hajnalban és reggel az álmosan iskolába, munkába menetelő embereket. A kulturális elvárások biológiai adósságokat halmoztak fel éppen a szemem előtt. Öcsémmel egyszer felszálltunk egy buszra, amivel iskolába mentünk, és a sofőrnek gyufaszállal volt kitámasztva a szeme…

Megértem, hogy a társadalmi élet, ami a szervezésre épül, minden határon túl nem veheti figyelembe a biológiai igényeket. De azt gondolom, hogy ennek van egy ára, és az ár talán magasabb, mint gondoljuk, mert nem az óra rendezi a biológiát.

Most ti jöttök

Csupán a véleményetekre vagyok kíváncsi a cikk felvetéseivel kapcsolatban. Mit gondoltok minderről? Vannak biológiai adósságok? Azok felhalmozódhatnak éveken, évtizedeken át? Azok okozhatnak károsodást, akár nagyon komoly károsodásokat? A felhalmozódó biológiai adósságoknak lehet szerepe az öregedésben?

Share

Commentek