Alap

Annyira van esélyünk megérteni valamit, amennyire képesek vagyunk azzal a valamivel szembenézni.

A szembenézés az önkéntelen reakciók hiányát jelenti.

Rövidesen világos lesz, hogy miért ez a bevezetője ennek a cikknek. A téma néhányatokban nagy valószínűség szerint ellenszenvet vált majd ki. Ám ez tiszta biológia.

A téma

Ennek a cikknek a témája a testünkben élő más élőlények: a paraziták és a szimbionták.

Ezek a lények a mi testünket lakják, abban élnek, egy részük árt neki, egy részük hasznos a számára.

A fiatalsággal és a halhatatlansággal kapcsolatos kérdések egy részére a válasz talán a testünk parazitáiban és szimbiontáiban van.

Fehér foltok

Az évszázados orvosi képzés, a mesterien megrajzolt anatómiai atlaszok, a 3d-s komputergrafika korában, könnyű abban a hitben élni, hogy az emberi testről már mindent tud az emberiség. De ez egész egyszerűen nem igaz.

Az anatómia alighanem a biológia legfejlettebb része. Az anatómiában minden nagyon világos, profán, egyszerű: csak vágni kell, kinyitni, kiemelni, vágni, kinyitni, kiemelni, nagyítani, szétválasztani, felszívni, lemosni és vágni. Ezek ellenére az emberi anatómia még nincs befejezve, lezárva, végérvényesen feltárva a legapróbb részletekig. Csak az elmúlt 1 évben 3 alkalommal találkoztam olyan cikkel, amely arról számolt be, hogy új testrészt fedeztek fel az emberi testben. Legutóbb a szemben találtak ilyet.

A parazita

A parazita egy olyan lény, amely hasznot húz egy másik biológiai rendszer működéséből, oly módon, hogy a rendszerhez semmivel nem járul hozzá. A parazita gyengíti a biológiai szervezetet. Minél inkább eluralkodik a szervezeten, annál inkább akadályozza annak működését. Szélsőséges esetben a parazita megöli a gazdatestet.

Ismerek egy fickót, aki közel 30 kilót fogyott egy parazita-fertőzés miatt, és amíg az élősködőt nem hajtották ki megfelelő eszközökkel a testéből, semmi nem használt.

Ismertem egy nőt, aki nem fogyott, elvétve voltak csak panaszai, mégis, egy körülbelül 2 méteres bélférget szedtek ki belőle.

Parazitából sokféle van, legismertebbek közülük a különféle férgek, melyek az emberben mozogva, vándorolva, vagy a belekben megtapadva okoznak kisebb-nagyobb kárt bennünk.

Itt láthattok két példát:

EGY.

KETTŐ.

A parazitafertőzések egy része higiéniával kezelhető, másik része belsőleg használatos készítményekkel, ritkán pedig műtéti beavatkozás szükséges, mert más módon nem lehet orvosolni a helyzetet.

Szimbionták

A szimbionták a testünkben élő élőlények, amelyek a parazitákkal ellentétben, hasznunkra vannak.

A hasznos bélbaktériumok az első, ami eszünkbe juthat: ezek a lények segítik az emésztést, a tápanyagok felszívódását, a salakanyagok lebontását.

Ha a nem megfelelő táplálkozás vagy fertőzés következtében a szimbiontáink (például a bélbaktériumok) száma megcsappan, vagy teljesen kiürülnek, pótolnunk kell őket, ellenben azt kockáztatjuk, hogy megroppan a szervezetünk működése.

Van elég hely

Sokféle parazita létezik: mikrobiológia szintű életformák, férgek, lárvák, rovarok. A paraziták mérete nanométertől a méterig terjedhet.

A testünk egy egész bolygó, ha a mikrobiológia mérettartományából nézzük: a tápcsatorna mintegy 6 méter hosszú, a tüdő teljes felülete kb. 100 négyzetméter, a DNS-spirál hossza hozzávetőlegesen 180 centiméter (minden egyes sejtben), a teljes érhálózat hossza 100.000 km. A legnagyobb parazita, amit emberben találtak, 33 méter hosszú féreg volt.

Fajok

Valószínűleg a legtöbben azt gondolják, hogy a biológia, a zoológia és a botanika a Föld összes faját megismerte már.

A valóság ezzel szemben az, hogy jelenleg megbecsülni sem tudják, hogy hány faj élhet a bolygón.

Az uralkodó nézet szerint a Földön mintegy 30-50 millió faj élhet. A becslés elsősorban rovartani kutatásokon alapul.

2011 nyarán megjelent egy kiterjedt tanulmány, amely új becslési módszereket vezetett be, és a tengeri élővilág kutatására alapozott: a tanulmány jóval kevesebbre taksálta a földi élővilág sokszínűségét: mindössze 8,7 millióra teszi a fajok számát. (A két becslés egyike sem vette figyelembe a baktériumokat.)

Az új szám tehát: 8,7 millió, plusz-mínusz 1,3 millió.

Az újabb, kisebb értékkel dolgozó becslés szerint a szárazföldi fajok 86 százaléka, és a vízi fajok 91 százaléka még ismeretlen a tudomány számára.

Ugyanezen becslés készítői szerint 300.000 szakember 1.200 éves munkájára lenne szükség a még ismeretlen fajok leírására és katalogizálására.

További információ: a valóban kimerítően ismert állatfajok száma mindösszesen néhány száz.

Tehát van egy új becslés, amely 30-50 millió faj helyett csupán 8,7 millió fajjal számol (ebből 7,77 millió állatfaj), és még ennek a mennyiségnek is csupán apró részéről van elegendő információ.

A gombafajok kutatása például egészen előrehaladott már: leírtak és katalogizáltak 43.271 gombafajt – és félmillió további gombafajról még leírás sincs.

De, hogy pontosabban értsük, mit jelent az, hogy „leírt és katalogizált”: az úgynevezett ismert állatfajok kb. 95 százalékáról „semmilyen érdemi tudományos ismerettel nem rendelkezünk a nevezéktani szempontból fontos primer fajleírásuk és esetleg néhány határozókulcsban vagy faunisztikai listában való szereplésükön kívül”.

Továbbgondolva

Ha továbbgondoljuk mindezt, akkor támadhatnak bizonyos „vad” elképzeléseink. A vadsággal nincs is semmi probléma, hiszen az öregedés megállítása és visszafordítása önmagában eléggé merész cél – legalábbis az általános iskolás biológiai tananyaghoz képest feltétlenül.

A testünkben számtalan olyan parazita faj élhet, amelyet jelenleg még nem tartanak parazitának, vagy amelyről egyáltalán nincsenek még ismeretek.

Ugyanígy, számtalan szimbionta faj élhet bennünk, amit még nem azonosítottak szimbiontaként, vagy még egyáltalán nem fedeztek fel.

De menjünk egy kicsivel tovább, mert a végszó kínálja még néhány következtetés levonását!

Nem tudjuk, hogy pontosan hány faj él a Földön. A leírt és katalogizált fajok túlnyomó többségéről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Nem biztos, hogy valamennyi, az emberi testben élő parazita fajt felismernénk, ahogyan az sem biztos (sőt), hogy valamennyi, az emberi testben élő szimbionta fajt felismernénk.

A fentiekből következik, hogy az élővilág óriási részéről nem tudjuk, hogy felhasználható lenne-e élelemforrásként az ember számára, és azt sem tudjuk, hogy a belőlük kinyerhető hatóanyagokkal mit érhetnénk el. Az ismert növényeknek mindössze 5 százalékát vizsgálták eddig gyógyítási szempontból.

Most ti jöttök

Véleményeket és elméleteket várnék tőletek a cikkben található információkkal és felvetésekkel kapcsolatban.

Van néhány konkrét kérdés is, mert tudom, hogy mennyire szeretitek azokat.

Az emberi testben megélni képes parazitákat mennyire tartjátok fontos tényezőnek az öregedés és a halál szempontjából?

Az emberi testben megélni képes szimbiontákat mennyire tartjátok fontos tényezőnek a fiatalság és az élettartam szempontjából?

Szerintetek lehetséges, hogy vannak olyan paraziták a testben, amiket még nem azonosítottak parazitaként?

Szerintetek lehetséges, hogy vannak olyan szimbionták a testben, amiket még nem azonosítottak szimbiontaként?

Mit gondoltok, létezhetnek olyan életformák a testünkben, amiket még nem fedeztek fel?

Mit gondoltok a felfedezetlen fajok élelemként és orvosságként való felhasználásáról?

Share

Commentek