Duncan Shelley

Gondoljuk újra a világot

A Test, 1. rész

Cikkek

Minden cikknek egyetlen konkrét témája lesz, azt járja körbe, a témák között nem fog csapongani. Ez az első cikk bevezető, amolyan felütés-féle. Igazán senki nem mondhatja majd azt, hogy ő feleslegesen szólna hozzá, mert már mások is elmondták, amit ő mondana. Ez ugyanis képtelenség.

A kezdet

Már nem emlékszem, hogy mi motivált rá, de arra igen, hogy 11 éves koromban megalapítottam egy új tudományágat, melyet tioncellsnek neveztem el. Kicsi, szürke, repedezett borítójú magyar-angol szótárból néztem ki a szavakat, úgy alkottam meg a nevet: cooperation with cells – együttműködés sejtekkel.

A célom egy szerkezet felépítése volt, amely az emberi szavakat képes biokémiai jelekké alakítani, ezáltal kommunikációt létrehozni az ember és a sejt között. A tudományág az orvostudomány, a biológia, a sejttan, a genetika, a kémia, és a mérnöki tudományok keresztezéséből született volna.

A gyógyítás, illetve kezelés úgy nézett volna ki, hogy leülök a gép elé, beírom a billentyűzet segítségével: „Kilyukadt a felső bal első nagyőrlő fog, kérek teljes javítást”, „Tumor a méhnyakon, kérek elbontást”, „Leszakadt a jobb láb a térd alatt, kérek teljes helyreállítást”, és így tovább. Beírom, hogy mit akarok, a gép lefordítja a sejtek számára érthető nyelvre (biokémiai jelekre), a sejtek pedig elvégzik a munkát.

Tizenegy évesen jegyzeteket készítettem az elképzeléseimről, különféle szempontok alapján osztályoztam a sejteket. Szakkönyveket tanulmányoztam, több évfolyamnyi American Science-t olvastam át, hatalmas, sejtekről készült képeket nyomtattam. Pár éven át foglalkoztam ezzel, majd bizonyos hormonális okok miatt elfelejtettem (nők, persze…).

A folytatás

2011 őszén nekiálltam A félelem íze megírásának. Egy új történet, új világ megalkotásakor számomra nagyon fontos lépés a szereposztás kidolgozása. Abból indulok ki ilyenkor, hogy minden az én hatalmamtól függ, minden szerepet az játszik majd a regényből készülő filmben, akit én választok. Hetekig eltart a folyamat, addig válogatom a lehetséges testeket a személyiségeimhez, amíg létre nem jön a teljes összeolvadás. Onnantól fogva, amikor például Dave-re gondolok, látom azt a színészt, akit az ő szerepére választottam; ahogyan elképzelem, hogy Dave csinál ezt vagy azt, annak az embernek a testét látom mozogni, gesztikulálni, állni a félhomályban, ülni az asztalnál.

Miután elkészültem a szereposztásommal, és nagyon elégedett voltam vele, az a kósza gondolatom támadt, hogy keresnem kellene pár képet ezekről a nőkről és férfiakról, hátha már nem úgy néznek ki, mint ahogyan az emlékezetemben élnek.

Úgyhogy elkezdtem képeket keresni választott színésznőimről és színészeimről, 2011-ből, hogy lássam, hogyan néztek ki egy fotózáson, megjelenésen, partin, akármin.

Néhány esetben egyenesen sokkolt az öregedésük.

Láttam hajdanán lenyűgözően karakteres arcokat szétfolyni, eldeformálódni az évek terhe alatt. Láttam hajdan fantasztikus testeket, alkatot, felépítést tönkremenni, mert elmúltak az évek.

Néztem megrázva ezeket a képeket, és azt mondtam: ennek semmi értelme.

Öregség

Szoktam mondogatni, hogy öreg vagyok. Azt értem alatta, hogy amit kitaláltam ennyi idős koromra, azt még nem értem el, nem járok még ott, ahol álmaim szerint járnom kellene már. Álmodni persze könnyebb, mint valósággá tenni egy álmot.

Valójában nem vagyok öreg, nem érzem magam annak, nem látom a testemet annak. Negyvenhárom felé járok, de úgy igazán nem vettem még észre, hogy elmúltam húsz.

De látom az öregséget másokon. Látom, ahogyan megalázza és összetöri őket. Látom a hajdani nagy sportolót elfogyni. Látom az egykor csodaszép nőt rondává aszalódni. Látom a tettvágytól csillogó szemű fickót vén trottyá válni.

Láttam egy férfit, lehetett vagy 80, és láttam, hogyan fordult a szexi 20 év körüli lány után… csodálattal, vággyal, az évek számáról tudomást sem véve, esélytelenül…

Jó esetben a lélek nem öregszik meg, nem roppan össze a veszteségek és fájdalmak alatt, nem fakul meg számára a világ. Még mindig vágyja a tudást, tenni akar, cselekedni, elérni, megvalósítani, megváltani, megérteni, tudni, használni. És nem érti, miért akadályozza mindebben egy folyamat, amit ismeretei szerint nem érdemelt ki.

Az öregség elvesz, és nem ad semmit. Csak árt, csak bánt, csak megaláz.

Időhiány

Szépen megöregedni azt jelenti, hogy valaki együtt öregszik a testével, elfogadja, beletörődik, lelkileg ugyanúgy megnyomorodik, mint a teste. Nem lázadozik, mert eleve abból indul ki, hogy nem tehet semmit.

Emberként örökös időhiánnyal küszködünk. Soha nincs elég idő semmire. Ez az öregedés, a halandóság átka. Folyton lekésünk valamiről. Ha döntünk, jó eséllyel rosszul, hiszen csak úgy lehet időnk valamire, ha valami másra nem lesz.

A rohanás, az időspórolás miatt tizenhét-tizennyolc évesen napi 6-8 órát edzettem, doppingoltam, aminek az eredménye nem a fiatal bajnokság lett, hanem rémisztő szívritmus-problémák, izomszakadás, fél évig tartó szenvedés.

Miért fontos fiatalon bajnoknak lenni? Hogy még fiatalon megtehessem a következő lépést. Az miért fontos? Az azutáni lépés miatt. Minden azért fontos most rögtön bármi áron, hogy legyen IDŐM használni, élvezni – élni.

Egy 29 éves ember öreg? Vén trotty? Agg? Én 29 voltam, amikor megjelent az első könyvem. Fájt, amiért ilyen soká, ennyi idős koromban, és nem sokkal korábban. Most, a negyvenharmadikat járva jelent meg az első könyvem angolul külföldön. Fáj, hogy ennyire soká, ilyen későn, ennyi idősen.

Zavar, fáj, hiányzik minden elvesztegetett nap. A tévutakra fordított minden nap, minden óra, minden perc, minden másodperc! Soha nem jönnek vissza! Az alatt az idő alatt is tehettem volna valamit, vagy élhettem volna, boldog lehettem volna.

Folytonos őrjítő időhiány, mert már régen nem ezt kellene tennem, hanem azt, már régen be kellett volna fejeznem, már régen ott kellene lennem, már régen, már régen, már régen…

Ha minden úgy alakul, ahogyan gyerekként megálmodtam? Ha húsz évesen profi világbajnok leszek, huszonkét évesen híres színész leszek, huszonöt évesen híres író leszek… Akkor talán nem szenvednék az időhiánytól? Vagy nem ennyire?

De, ugyanúgy.

És az egész oka egy furcsa jelenség, amit úgy hívnak: öregedés.

Hogyan másképp?

Ha nincs öregedés, nincs időhiány, nincs veszteség, nincs őrült rohanás, kapkodás, bénító döntéskényszer, nincs elherdált idő.

Húsz évesen nem lettem profi világbajnok. Na és? Tök mindegy. Majd leszek most.

Nem lettem színész? Majd leszek. Híres író? Majd leszek.

Szívesen eltöltenék húsz évet hegymászással, mert érdekel. Semmi akadálya. Tíz év merülgetés a világ tengereiben? Oké! Csillagászat, negyven év? Csak rajta! Egyiptológia, amíg meg nem fejtek minden titkot? Ahogy akarod! Szex harminc év, hogy én legyek a legjobb? Naná!

Ha nincs öregedés, nincs késés, soha nem késnénk le semmiről, soha nem öregednénk ki semmiből.

De most van öregedés. Megaláz, összetör, bánt mindenkit. Még nem éreztem, de fogom. Látok embereket, akik őrülten küzdenek, hogy nyerjenek még pár jó évet, mielőtt végképp szétrohad a testük. Látok szép nőket, akik megalázzák magukat egy kis látszatért. Látok tettre kész, nagyszerű embereket, akik szenvednek attól, hogy nem lesz idejük végigcsinálni.

Az öregedésnek nincs értelme, nincs haszna, nem tesz többé senkit. Csak elvesz. Nem kell.

Most ti jöttök

Ez a cikk könnyed bevezető, előszó, ráhangoló a témánkra. Semmi komoly, semmi nagy világmegváltás. Fontos szűrő. A következő cikk egy hét múlva jön.

Néhány kérdés hozzátok:

Mi számotokra az ideális életkor?

Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?

Mi az öregedés értelme?

Akartok öregedni?

Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?

Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?

Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?

Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?

Share

Commentek

Previous

A Rendszer, Cselekvési terv

Next

Mikor van kész?

270 Comments

  1. pipolaj

    Duncan!
    Van még abból a jelszóból???
    Kérek szépen!

  2. pipolaj

    Azt hiszem kedves Zedge,hogy elkerülte a figyelmedet,hogy itt nem a játszmánkról van szó,hanem konkrétan az “éveinkről”!Arról,hogyha tehetnéd,újrajátszanád-e az eddig elrontott köröket. Jó egészséget!@ Zedge:

  3. Arkos

    @ Alex:

    Hát, ha így próbáltatok meg érvelni azon a fórumon, akkor ne haragudj, de ne csodálkozz.. ^^
    Az, hogy olyan negatívumokkal próbálsz meg elrettenteni egy számomra teljesen vonzó, végtelen lehetőségekkel kecsegtető dologtól, amik nem mellesleg opcionálisak, egész egyszerűen “gonosz”. Rám akarod erőltetni a saját pesszimista világképedet, aminek kb. annyi az elve, hogy “ami cikk itt kijön, rossz”.. Mindenkinek legyen meg a saját drága véleménye, de engem, csak akkor fárasszon vele, ha tényleg jót akar. Mindenesetre köszönöm szépen, de a tied nem lesz befolyásoló jellegű, ha hivatalosan is halhatatlannak állok.

  4. veratius

    Én is kérnék szépen jelszót a második bejegyzéshez.

  5. never

    @ Duncan Shelley:
    nekem nem erkezett meg :(

  6. veratius

    Ideális életkor?
    23 vagyok, az elég ideálisnak tűnik.

    Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
    Csak abba gondoltam bele, hogy ez a 23 év olyan, mintha egy tenyércsappanásnyi idő lett volna.

    Mi az öregedés értelme?
    Az öregedés egy természettörvény. Mi az értelme egy természettörvénynek? Mi értelme például a gravitációnak?

    Akartok öregedni?
    Nem akarok öregedni, de ugyanakkor nem akarok nem öregedni sem.

    Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
    Mindenesetre kipróbálnám, hogy tényleg működik-e. Egy év viszont nem biztos, hogy elég arra, hogy megnézzem, tényleg működik-e.

    Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
    Természetesen elfogadnám. De ilyen nem lesz. Ami meg elmúlt, azon kár bánkódni. A jelenben még mindig megtehetem mindazt, amit a múltban elmulasztottam megtenni. Legalább is szeretném azt hinni.

    Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
    Megpróbálnék rájönni, hogyan tehetnék szert az örök fiatalságra.

    Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
    Ugyanezt.

  7. Eddig mindenki kapott jelszót a 2. részhez.

    Ha valakinek nem érkezett meg, jelezze.

  8. Edit

    Számomra az ideális életkor?
    Mindig annyi, ahány éves vagyok épp. Vagy amennyi éves a másik ember.

    Éreztem már, hogy öregedem vagy öreg vagyok testileg?
    A változást: igen. Előfordult.

    Mi az öregedés értelme?
    Nem öregedésnek nevezném. Inkább idősebbé válásnak. Ennek más az energiája. Próbáld ki, mondd ki mindkettőt, érezni fogod a különbséget. Mindazonáltal a válasz: a bölccsé válás. A tapasztalat. Végtére is, ezért vagyunk itt a Földön.

    Akartok öregedni?
    Igen!

    Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
    NEM!
    Így, csupa nagybetűvel.

    Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
    Nem kellene. Az azt jelentené, hogy megbánom, hogy hiányérzetem van, amiért akkor, és ott, és akivel, meg amiért… az történt, ami. NEM. A jelenleg meglévő tapasztalataimat épp ezért kaptam az Élettől, mert AZ történt, ami megtörtént. Ha visszakapnám az időt… már nem lennék ugyanaz, aki most vagyok. Egy párhuzamos valóság, az illúzióban. Köszönöm, nem érdekel.

    Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
    Én most is fiatal vagyok :) Egyébként tanulnám a tapasztalatot :) A lényeg, hogy minél tisztább szívvel és érzelmekkel jussak el oda, ahová tartok.

    Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
    Átadnám azt amit megtanultam, tanítanám a tapasztalatom, hogy mások is tudjanak ÉS merjenek tapasztalni! Félelem nélkül, bátran.

  9. Muad-Dib

    “Mi számotokra az ideális életkor?”

    25-35 testi év.

    “Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?”
    Igen. De legtöbbször sikerült elzavarnom, ezt az érzést.

    “Mi az öregedés értelme?”
    Nem tudom.

    “Akartok öregedni?”
    Nem.

    “Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?”
    Igen. De kérném a receptet is.

    “Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?”
    Igen, bár ezt sem tudom, hogyan lehetne ez lehetséges.

    “Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
    Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?”
    Keresném a “szent grált”, és a “bölcsek kövét”és a létfenség állapotát mert az a száz és ezer év is gyorsan elillan. Közben mindent és bármit megtennék, kipróbálnék, amit csak helyesnek tartok és módomban áll megtenni. Hosszú lenne a lista és menet közben nyilvánvalóan szaporodna a teendőm mert az új tudás új kérdéseket vetne föl és folyamatosan bővülne emiatt az érdeklődési köröm.

  10. harq

    Én is kicsit megkésve, de…

    Szerintem a fizikai test időtartama korlátozva van. Direkte.
    Azt nem állítom, hogy nem lehet hatékonyabban kihasználni, mint ahogy manapság használjuk, azaz a jelenlegi (elméleti) kb 80-100 év véghatáridőt biztos lehet még kijjebb tolni, de akkor is véges lesz a működési ideje. Azaz soha nem lesz örök életű test (hangsúlyozom: a test). Az 1000 év is már csak utópia.

    És, hogy miért van korlátozva?
    Pontosan ez a motiváló erő: sűríts bele minden a megadatott időbe, égj hatalmas lángon, mert sokáig nem teheted meg, pörögjön az agyad, tevékenykedj és nem lustálkodj, használd fel a megszabott időt.
    Ha túl sok ideje lenne az embernek (testnek), akkor túl ráérős lenne, nem lenne semmi kényszer. Hol maradnának akkor a felfedezések? Hol lennének akkor az innovációk?
    Eltunyult ezer éves pató pál urak világa lenne akik ráérnének mindent megoldani “majd máskor”.

    Ha nem lenne öregedés (és halál), akkor nem lenne “korlátja” az embernek és akkor az egész más erkölcsöket eredményezne…

    A test élettartamának rövidsége erős motivációs kényszer. Ez az öregedés értelme.

    Természetesen ki ne szeretne sokáig élni, önmegvalósítani, minél több dolgot megismerni, minél több helyet látni, stb. Én is szeretnék. Ha lenne még plusz időm tudnám mire fordítani. Sőt, ha visszakapnám minden elvesztegetett időm én lennék a legboldogabb ember. De akkor hova lenne a felismerés?

    Fantasy: nem véletlenül lett uralkodó faj az ember az elfek és törpök között (akik köztudottan több száz évig élnek), mert a rövidke kis életükbe kellett minél több dolgot megvalósítaniuk, nem értek rá ezer évekig húzni-halasztni, kivárni.
    Dark: nem véletlenül vonulnak a több ezer éves vámpírok torporba, egyszerűen nem bírják a hosszútávú létet, egy idő után nincs új a számukra, mindent láttak már, mindent megéltek már, így unalmassá válik a létezés.

  11. Hollo

    Eléggé megkéstem vele , de azért még lecsapok az utolsó lehetőségre.

    Mi számotokra az ideális életkor?
    A biológiai fejlődés vége , 30-35 év.

    Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
    Nem.

    Mi az öregedés értelme?
    A halállal összekapcsolva , egy ciklus fenntartása , élettér felszabadítás az új generációnak.

    Akartok öregedni?
    Nem .

    Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
    Igen .Azonban én kötném bizonyos szabályokhoz. Ilyen áron mindenki hozzá juthatna és a népesség növekedésével növekednének a szükségletek. A végén meg azért halnánk meg mert a szükségleteinket nem tudjuk kielégíteni és nem azért mert nem vettük be a tablettát.
    Ma is élnek olyan (idős) emberek akik fiatalokat megszégyenítő fizikai egészséggel rendelkeznek , ők vagy tudják a titkot vagy „véletlenül” valamit jól csinálnak esetleg jó genetikai adottságokkal rendelkeznek.

    Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
    Ha az az idő nem társul valamilyen új tapasztalathoz , akkor igen(bár ekkor már nem minősülne elpocsékolt időnek)Tehát igen , elfogadnám.

    Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
    Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?

    Kutatnék ,hogy lehetne ebből halhatatlanság , de megszakítható halhatatlanság amikor én akarom. A legjobban ez a gondolat fejezi ki számomra :
    Örök élet kéne a halál jogával.
    Most “arasznyi” életem van, a halál kényszerével. (Szabó Lőrinc)
    Ezen kívül rengeteg minden kipróbálnék , felfedezném ,kutatnám az egész világot.

    Köszönöm a lehetőséget.

  12. HELYZETJELENTÉS

    Fent van a 2. cikk. Aki még nem kommentelt, és érdekli a folytatás, az tegye meg, mert ez a topik rövidesen zárul. 1 soros kommenteket nem tudunk elfogadni “érdemi hozzászólásnak”.

    A jelszavak kimentek a 2. részhez. Aki nem kapott jelszót, pedig írt kommentet, reklamáljon.

  13. Alex

    Arkos írta:

    nem vezet sehova, ugyanis én nem tudlak meggyőzni, te meg egyrészt nem érted a mondataim összefüggéseit és jelentéseit, másrészt ugyanazzal érvelsz, amiről már egyszer kifejtettem a véleményem.

    Ma felpaprikázott hangulatomban vagyok, mert éppen egy újabbb lakossági fórumról jövök (ahol ott volt a polgármester is és vagy 8 képviselő is) ahol pontossan olyan módon mint itt elmagyaráztuk érvekkel, hogy miért nem indokolt áthelyezni a maygar iskolát egy másik épületbe.

    Kb 5 másodperc után kiderült, hogy az “ellentábornak” alapvetően nem világossak egyszerű gazdasági, erkölcsi, szociális, kultúrális, történelmi, emberi stb. összefüggések sem. Érvelésük lényege kimerült abban, hogy nekünk kell az épület és mi vagyunk hatalmon szóval ez elég érv ahoz, hogy bármiféle ostobaságot kivitelezzünk.

    Miután a mondanivalónkat előadva körvonalazódott számukra, hogy nagyon komoly érvek vannak a mi oldalunkon (többek közt törvény tiltja, hogy a község és az állam forrásaival és vagyonával előnytelenül gazdálkodjanak és per pillanat most a felé megy a dolog, hogy egy gazdaságilag független iskolát akarnak veszteségbe hajszolni azzal, hogy egy számunkra 5-ször nagyobb épületbe akarnak kiköltöztetni, ami révén kb 80 ezer euros dotációra fogunk szorulni évi szinten a város költségvetéséből, ami annak megszűnéséhez fog vezetni) a válaszuk kb így hangzott:
    ” a vita nem vezet sehova, mert ugyanis mi nem tudjuk a lakosságot meggyőzni, mert az nem akarja érteni, hogy a mi érdekeink felülírnak mindenféle összefüggést és fölösleges elmagyaráznunk dolgokat, amiket mi fontosnak tartunk, mert Ti úgysem érthetitek”.

    Szóval mára elegem van az olyan kijelkentésekből, hogy mivel nekem a halhatatlanság előnyöket kecsegett félrenyomok mindeféle meglátást a negatívumokról, mert minek itt túldiskurálni a dolgokat, hisz a trend az, hogy ha érdekem diktálja, akkor az ok arra, hogy a legnagyobb hülyeséget is támogassam.

    A világ mostani állapota pontosan tükrözi ezt a szemléletet. A rövidtávú érdekek mentén vannak döntések hozva, a negatívumokat nem figyelembe véve és mikor valaki rámutat a másik mondandójában a logikátlansáhgokra, nem átgondoltságokra illetve a helytelen feltételezésekre, akkor általában a vitát gyorsan le kell zárni, hisz föl˜ösleges, hisz én már döntöttem.

  14. Mese

    „Az öregség elvesz, és nem ad semmit. Csak árt, csak bánt, csak megaláz.”
    Szerintem ad. Ha mást nem (de szerintem mást is…), ezt a cikksorozatot. Vagy ezt a filmet: http://www.youtube.com/watch?v=Ai88MX62veE

    Törvény
    A test is egy rendszer lévén, törvények vonatkoznak reá is. Hiteinknek megfelelő törvények. Ok, hiteimnek megfelelő törvények. Egyik ezek közül, az entrópia törvénye lehet, mely szerint „minden magára hagyott rendszer spontán módon a rendezetlenség irányába megy.” (Hoffmann Gergely – A végtelen egyszerű 36. oldal). Szóval, ha a rendszert, azaz a testemet nem hagyom magára, akkor a „rend” irányában marad… Aham, csakhogy tapasztalom szerint amit teszek, az nem elég. Legfeljebb késlelteti, lassítja a folyamatot.
    A táplálkozásomon is, változtattam, de (még) nem vagyok elköteleződve egyik irányba sem, egyiket sem tartom „meggyőzőnek”, ami a hús-nem hús sztorit illeti.

    Időhiány :snail:
    Van egy ismerősöm, akivel általában a táplálkozásról, antioxidánsokról, mozgásról (nála, ez szakmai ártalom) stb. beszélgetünk (legutóbb, az epigenetikáról is) és egyszer felhívta a figyelmemet a „Duncan könyvekre”. Nemrég oda lyukadtunk ki, hogy ha „úgy alakulna”, akkor lenne elég időnk elolvasni az összes Duncan könyvet, cikket, hozzászólást, a lényeget kijegyzetelnénk stb. Viszont olvasva II.Putyin998 cár néhány tapasztalatát, mégsem szeretném, ha „úgy alakulna”. Szóval, az a 100 vagy 1000 év, még jól jöhet… :loser:
    Az időhiányról, illetve siettetésről, egy nézőpont(váltás): http://www.youtube.com/watch?v=iXBrCAhFGLI

    Végül
    Végül, T. Harv Eker azt írta „A milliomos elme titkai”-ban, hogy ha nem vagy olyan sikeres, mint amilyen szeretnél lenni, az azért van, mert valamit nem tudsz”. (13-14. oldal)

    Ugyanez másképp: „Krisztus tanítása szerint: „Az emberek a halálban sínylődnek, mert tudatlanságban vannak:” A tudatlanság a legnagyobb átok, ott, „vak vezet világtalant és valamennyien a gödörbe esnek.” ” (Bicsérdy Béla – A halál legyőzése – 28. oldal) :-)

  15. Drake

    Én ha lehetne, mindenképp választanám a halhatatlanságot. Érdekes kérdés, hogy mit tenne egy ember abban a tudatban, hogy végtelen ideje van. Talán tényleg tanulna évekig olyan dolgokat amik nem létfontosságúak számára, csupán érdeklik vagy örömet szereznek neki. Viszont a halállal megszűnne egy bizonyos motiváltság. Az idő elveszítené a jelentőségét, nem hajtana semmi arra, hogy belekezdjen az ember valami építő jellegű dologba a távoli jövőjével kapcsolatba. Ha elérne egy bizonyos életszínvonalat, ami neki megfelelő, valószínűleg abbahagyná a tanulást, a további törekvés. Persze ez is csak az emberek egy részére, de szerintem nagyobb részére igaz.

    Ha visszakapnék minden elpocsékolt időt, elfogadnám.Erre sajnos nincs lehetőség , ezért azzal kell megnyugtatni magunkat hogy nem teljesen hasztalan az elpocsékolt idő. Abból is származik tapasztalat, az ember nem követné el újra azt a hibát, sőt, tudja milyen rossz úton járni, később könnyebben felismeri azt. Kár emiatt dühösnek, csalódottnak lenni, változtatni úgysem lehet rajta, tanulni belőle viszont igen.

    Ha lenne még ezer évem rengeteget sportolnék, kipróbálnék, fejlődnék minden sportágban ami érdekel, tetszik, viszont jelenleg nincs időm rá. Több időt töltenék azokkal az emberekkel, akiket kedvelek. Tanulnék is rengeteget, többnyire hasznos dolgokat. Ha végtelen időm lenne sok haszontalant is.

    A jelenlegi álláspont az, hogy az emberi agynak vannak korlátai, nem lehet végtelen tudást felhalmozni. Egy idő után megállnánk a tanulásban, és nem változnánk tovább. Abba viszont bele lehet unni, ugyanazt csinálni végtelen ideig, az olyan mint semmit sem csinálni, vagyis meghalni. Vagy változnánk, viszont elfelejtenénk a múltunkat, hogy milyenek voltunk rég, más emberré válnánk. A viszont nem ugyanolyan értékű mint a reinkarnáció? Az is halál lenne bizonyos szempontból.

  16. never

    @ Duncan Shelley: ” ennek nyoma nincs kérem az állatvilágban és a növényvilágban ezért abból kiindulni hogy az értelem jelenléte nem számít áltudományos”

    a mehek , meg a hangyak, az ahogy elnek nekem eleg ertelmesnek tunik pedig sem vallasuk sem muveszetuk…. de egyet ra lehet huzni igy utolag

  17. Zedge

    Végigolvasván az összes kommentet, arra jutottam, hogy van egy dolog ami elkerülte a tisztelt hölgyek és urak figyelmét.
    Ez egy ciklus mármint amiben most itt ezen a planétán részt veszünk a programunk alapja hogy minden körülmény ellenére túléljünk az öregedés leküzdése is része minél jobban elkerüljük annál tovább maradunk ebben a ciklusban, de itt eléggé korlátoltak a lehetőségeink. Viszont az időnket célszerű olyan dolgok megismerésére fordítani ami szolgálja fejlődésünket. Minél egészségesebben és fiatalabbnak őrizzük testünket, annál több esélyünk van megugrani azt az akadályt amit ez a játszma tartogat nekünk.

Minden vélemény számít!

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén